Megyénkről... Önkormányzat... Területfejlesztés... Keresés a portál oldal híreiben, dokumentumaiban...
VÁLASZTÁS

Komárom-Esztergom Megyei Területi Választási Iroda

Nemzeti Választási Iroda

Határozatok

Korábbi választások






Célegyenesbe érkezett a megyei tervezés

Széleskörű társadalmasítás mellett zajlik a megyei célok forintra váltása

A megyei tervezés újabb mérföldkövéhez érkezett. A megyei fejlesztéseket 2030-ig meghatározó területfejlesztési koncepciót már korábban elfogadta a megyei közgyűlés. Így tett a megyei jogú város Tatabánya Önkormányzata is. Időközben Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata már a programozási munkához is hozzáfogott. Gőzerővel készül a 2014-2020-as időszakra szóló területfejlesztési program, ennek keretében pedig a Stratégiai és Operatív Program. 6-6 megyei tematikus és sajátos térségi prioritás, a prioritásokhoz pedig intézkedések kerültek meghatározásra. A következő lépés pedig az, hogy az intézkedésekhez olyan fejlesztéseket, projekteket is megfogalmazzanak, ami hozzájárul a kiemelt megyei célok megvalósulásához. Előnyt élveznek a több ágazat részvételével megvalósítandó, együttműködésen alapuló, akár több Alapból is finanszírozható projektek. Ennek jegyében nagyszabású fórumsorozatot indított a megye.  A Pilis-Gerecse, a Kisalföld és a Duna-mente sajátos megyei térségek településeinek részvételével aktív párbeszédre került sor a Megyeházán. Aki részt vett valamelyik fórumon, megerősítheti, hogy a résztvevő polgármesterek, vállalkozások és civil szervezetek valóban partnerei voltak a megyének. A szépszámú érdeklőket Popovics György a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte, aki maximálisan elkötelezett abban, hogy a megyei fejlesztési program valamennyi fejlesztési igényt tartalmazza, így azt minden megyében élő a magáénak is érezhesse. Az Oroszlány – Tatabánya –Tata -Komárom városhálózati csomópont makro-térségi integrációja, az üzleti környezet infrastrukturális fejlesztése, a megyei gazdaságfejlesztő-és befektetés-ösztönző kapacitások erősítése csak néhány kiemelt cél azok közül, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megyénk megőrizhesse, illetve megerősítse előkelő gazdasági pozícióját. Köztudott, hogy, megyénk az egy főre jutó GDP tekintetében Budapest és Győr-Moson-Sopron megye mögött dobogós.  Ismert, hogy az uniós fejlesztési források 60 %-át  gazdaságfejlesztésre kell fordítani, ami több uniós tematikus célkitűzést is szolgál. Foglalkoztatás javítása, a hazai kkv szektor fejlesztése és a szegénység ellenni küzdelem, csak néhány cél a 11-ből, amelyek megvalósítását remélhetjük a gazdaság fejlesztésétől. Ismert, hogy a vállalkozások eszköz-és infrastruktúra fejlesztéseiket közvetlenül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból finanszírozhatják. A befektetőbarát üzleti környezet kialakítása, a vállalkozói aktivitás növelése azonban már a TOP-ból (Terület-és Településfejlesztési Operatív Program) kerül finanszírozásra. A most formálódó Komárom-Esztergom megyei fejlesztési program egy sor megoldást kínál az ágazat fejlesztésére. Megyei forrásból inkubátorházak és termelőcsarnokok létesítésére, ösztöndíj-és foglalkoztatási továbbá képzési programok megvalósítására is lehetőség nyílik. De megyei forrás segítheti a helyi termékek piacra jutását is. A megyei önkormányzat által megszervezett fórumsorozat minden szempontból eredményes volt, hiszen számos olyan fejlesztési ötlet a felszínre került, amelynek megvalósulását joggal várhatjuk a következő 7 évben. A megyei fejlesztési program készítői és a fórumon részvevők egyetértettek abban, hogy a Kisalföld vonatkozásában a táj stabilitásának és termelésbiztonságának a növelése, a Pilis-Gerecse esetében a városok vonzáskörzeteiben elterülő dombvidéki táj egyensúlyának a fenntartása, a Duna-mente térség esetében pedig a nehézipari ágazat fokozatos megszűnésével az iparszerkezet differenciált megújítása vezethet eredményre.  A sajátos térségekre jellemző specifikus célok mellett elhangzott, hogy a Kerékpárutak építése, közösségi közlekedés, vízrendezés, megújuló energia-hasznosítás, vízrendezés, majorsági területek hasznosítása lehetnek azok a területek, ahol a fejlesztések együttműködések mentén valósíthatók meg.

A tárgyban született kormányhatározatok alapján megyei gazdaságfejlesztésre a TOP-on belül 13,32 mrd Ft, míg várostérségi fejlesztésekre 14,59 mrd Ft áll rendelkezésre Komárom-Esztergom megyében. Kulcsfontosságú tehát hogy a megyei fejlesztési program egyes intézkedéseihez olyan életképes projektötletek kerüljenek megfogalmazásra, amelyek aztán meg is valósulnak hozzájárulva a megye fenntartható fejlődéséhez. A megyei önkormányzat irányításával a fórumsorozatot egy nagyszabású projektgyűjtés is megelőzte, ami nagyban szolgálta azt, hogy a megye egy átfogó képet kaphasson a fejlesztésekről. A munka azonban még nem ért véget. Az egyes ágazatokra is kiterjedő projektgyűjtés a kamarák és a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség részvételével jelenleg is zajlik. Az így begyűjtött projekteket aztán csomagokba rendszerezik, majd azokra részletes elő-megvalósíthatósági tanulmányok is készülnek.

Köztudott, hogy a 2014-2020-aas új európai uniós tervezési időszak fejlesztéspolitikájának legfőbb letéteményesei a megyék lettek. A fejlesztéspolitika is új irányt kapott. A tematikus koncentráció és a területi tervezés lehet a legfőbb biztosíték arra, hogy a fejlesztésre szánt uniós források a lehető legnagyobb mértékben hasznosulhassanak. A következő hétéves költségvetési időszak fejlesztési forrásait úgynevezett Ágazati Operatív Programok mentén használják fel a tagállamok. A 2007-2013-as időszakban megismert regionális lehatárolás már a múlté. A régiók kiüresedésével a megyék vették át a területi fejlesztések irányítását, amit mi sem igazol jobban, hogy a TOP lebonyolítása megyei irányítás alá került, amihez a területfejlesztési törvény módosításával a megyék fontos jogosítványokat is kaptak. További újdonság, hogy a korábbi évek kiszámíthatatlan pályázati rendszerével szemben, a TOP-ban dedikált források állnak majd rendelkezésre az előre megnevezett fejlesztési projektekhez, ami átláthatóbb, igazságos és mindenekelőtt kiszámíthatóbb megvalósítást jelenthet.

 A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat a tervezési feladatait a „megyei Integrált területi tervezés, koordináció megyei és várostérségi szinteken Komárom-Esztergom megyében” 1.2.11/A-2013-2013-022 kódszámú ÁROP-os pályázatának köszönhetően uniós források is segítik. Annak érdekében, hogy a megyei fejlesztési program minden szempontból megalapozott legyen még februárban sor kerül Esztergomban és Komáromban egy gazdasági kerekasztal megszervezésére is, amire az érintett önkormányzatok mellett az ipari parkok és a releváns gazdasági szereplők is meghívást kapnak.

2014-02-05 13:35 -=Vissza=-





www.kemoh.hu





Közérdekű adatok
Kormányhivatal
Partnerlinkek

Települési Pályázati és Fejlesztési Alap


Idegenforgalom