A régió neve
Az együttműködés megnevezéséül a geopolitikai és természetföldrajzi adottságokra, valamint az esetleges nemzeti érzékenységekre tekintettel igyekeztünk semleges nevet választani. Az Ister a Duna római kori latin neve (keleti eredettel), a Granua pedig a Garamé. A latin nevekkel nem csak a közös európai kulturális örökségre utalunk. Petrus Ranzanus és Bél Mátyás magyarázata szerint Esztergom neve is a földrajzi helyzetére utaló két folyónévből keletkezett. Így az elnevezés egyszerre jelöli a kisrégió arculatát meghatározó két folyó völgyét és a régióközpontot.

• 1999. szeptember 16.: Mikulás Dzurinda és Orbán Viktor miniszterelnökök aláírják a Mária Valéria híd újjáépítéséről szóló megállapodást
• 1999. december 8.: Meggyes Tamás polgármesteri feladatokkal megbízott alpolgármester (Esztergom) és Ján Oravec polgármester (Párkány) megállapodnak egy regionális szintű együttműködés kialakításáról
• 2000. május 15.: A két város képviselő-testületének határozata értelmében megszületik Esztergom és Párkány együttműködési megállapodása egy térségi együttműködés létrehozásáról
• 2000. október 13.: a Párkány központú Déli Régió (Juzný región), az Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás, valamint Tokod és Tokodaltáró települések képviselői Hans Beck, az Európai Unió magyarországi delegációvezetőjének jelenlétében aláírják a regionális együttműködésről szóló nyilatkozatot (a régió 22 szlovákiai és 11 magyarországi település együttműködésének kereteit igyekszik megteremteni)
• 2000. október 17.: a munkaterület hivatalos átadása a hídon
• 2000. december 8.: az együttműködés döntéshozó szervének, a konzultatív tanácsnak első ülése
• 2000. december 8.: bejegyzésre kerül a kisrégió támogatására létrehozott Eurohíd Alapítvány (Esztergom)
• 2001. május 31.: a konzultatív tanács döntése nyomán az együttműködés felveszi az Ister-Granum Határ Menti Kisrégió nevet
• 2001. június 26.: a kisrégió 8 szakmai bizottsága megtartja együttes alakuló ülését
• 2001. október 11.: a Mária Valéria híd ünnepélyes átadása
• 2002. április 10.: a kisrégió első polgármesteri találkozója (a kisrégió településeinek száma eléri a 42-t)
• 2002. május 2-4.: I. Ister-Granum regionális ifjúsági színjátszó fesztivál
• 2002. július 19-21.: I. Ister-Granum Népművészeti Fesztivál
• 2002. december - 2003. március: I. Ister-Granum teremlabdarúgó kupa
• 2002.december: a muzslai székhelyű Jövő 2000 Alapítvány regionális hatókörűvé alakul
• 2003. május 9.: Hidak a határon konferencia. Együttműködési keretmegállapodás aláírása a Provincia Bothniensis eurorégióval
• 2003. augusztus 15.: útjára indul az eurorégió napilapja, a Hídlap
• 2003. november 17.: az Ister-Granum Eurorégió létrehozásáról szóló szándéknyilatkozat aláírása
• 2004. február 4.: az eurorégió első parlamenti közgyűlése
• 2005. szeptember 21.: az eurorégió delegációja (az újonnan csatlakozott államok eurorégiói közül elsőként) bemutatja fejlesztési tervét a brüsszeli Európai Parlament székházában
• 2005. november 15.: Esztergom Város Önkormányzata döntést hoz az önálló régiófejlesztési ügynökség létrehozásáról
• 2006. október 26.: a régiófejlesztési iroda hivatalos megnyitása

Egy-egy város kialakulásánál meghatározó szerepet játszanak azok a helyi és helyzeti energiák, amelyek a nagyobb lélekszámú megtelepedést elősegítik. Ilyen tényezőknek tartjuk a védhető erősség kiépítésének lehetőségét, az építési és szükségleti cikkek rendelkezésre állását, a jó közlekedési-szállítási kapcsolatokat stb.
Egy híd éppen ezért mindig többet jelent egyszerű közlekedési műtárgynál: hatással van a gazdasági és társadalmi viszonyokra is. Hatványozottan így van ez az olyan hidak esetében, amelyek korábban szervesen összetartozó térségeket kötnek újra össze. A Mária Valéria híd ilyen építmény. 2001. október 11. óta két olyan (egykor összefüggő) határ menti térséget egyesít, amelyek az elmúlt évtizedekben elzárt területeknek számítottak, ahonnan nem vezettek tovább az utak, és amelyeknek két határvárosa képtelen volt ellátni eredeti funkcióját.
A híd újjáépítése gyökeres változásokat idézett elő Esztergom és Párkány térségében. Az előzetes várakozásokat messze meghaladó mértékben emelkedett a személy- és gépjárműforgalom a Budapesthez legközelebbi határátkelőn.

1. számú ábra: a párkány-esztergomi határátkelő személyfergalmának alakulása (1995-2005) (ezerre kivetítve) (Forrás: Határőrség)

2. számú ábra: a párkány-esztergomi határátkelő gépjárműforgalmának alakulása (1995-2005) (Forrás: Határőrség)
A mellékelt ábrák adataiból megállapítható, hogy a személyforgalom az 1990-es évekhez képest több mint tízszeresére, a gépjárműforgalom pedig közel 40-szeresére növekedett. A hídon érvényben lévő súlykorlátozás csak a 3,5 tonnát meg nem haladó összsúlyú teherautók számára engedélyezi az áthaladást. A teherforgalom mértéke ettől függetlenül a fentiekhez hasonló növekedést mutat.

3. számú ábra: a tehergépjármű-forgalom alakulása Párkánynál (2001-2005)
Az utóbbi ábra azt is jelzi, hogy a Mária Valéria híd nem csupán közlekedési szempontból játszik meghatározó szerepet: hatással van a gazdasági folyamatokra is. Újjáépítésének köszönhetően emelkedett jelentősen az esztergomi térségben megtelepedő nemzetközi nagyvállalatok száma. Ezzel együtt érezhetően csökkent a párkányi térségben a munkanélküliség. Ma már az is nyilvánvaló, hogy ha a nagyobb volumenű teherszállítás feltételeit biztosítani tudnánk, a párkányi vasútállomásra építve komoly iparfejlesztés indulhatna el a Duna bal partján is. A megindult folyamatok világossá tették, hogy a két térség összekapcsolásában a Mária Valéria híd csak az első elem: középtávon szükség lesz egy új teherhíd megépítésére is. Az elmúlt 5 év során sokat dolgoztunk annak érdekében, hogy ez a két ország döntéshozói számára is egyértelmű legyen. A párkányi papírgyár mellett felépíteni tervezett kétszer két sávos új híd átadásának időpontja a magyar tervek szerint 2017 és 2020 között várható.

A híd kedvezően hatott az idegenforgalomra is. Nem kizárólag az átutazó turizmus volumene emelkedett (amit a határátlépések száma is jelez), hanem bővült a két határvárosban eltöltött vendégéjszakák száma is (Párkányban megkétszereződött). Az Esztergomba érkező turisták jelentős része külön programként magát a hidat is meglátogatja. A megnövekedett turistaforgalom fejlesztéseket indukált Esztergomban, Párkányban és a környező településeken is.
A régi-új híd számtalan területen hatott élénkítőleg a társadalmi kapcsolatok alakulására is. Magyarországon elsőként és egyedülálló módon biztosítja 2005 elejétől az esztergomi Vaszary Kolos Kórház a sürgősségi betegellátási szolgáltatásokat az egyik szlovákiai biztosító ügyfeleinek. Megszaporodott azon kulturális rendezvények száma, amelyek a két partról toboroznak résztvevőket, versenyzőket és publikumot. A térség önálló népművészeti fesztivált is rendez minden nyáron.
A híd átadása óta a korábban is létező civil kapcsolatok szintén megélénkültek, és az élet legtöbb területére kiterjednek: a kulturális, a sport és a nyugdíjas szervezetek éppúgy megtalálták egymáshoz az utat, mint a szakmai egyesületek.
A nagy folyamokon átvezető gázlók, hidak mindig is gyűjtőpontjai a környező régiónak, hiszen minden útvonal e felé a csatlakozási pont felé fut, az ügyeiket intéző emberek itt találkoznak össze útjaik során, és éppen ezért a híddal rendelkező települések mindig adminisztratív funkciókat is elnyernek: ez a hely mindenki számára kulcsfontosságúvá válik. Ily módon egy híd sosem kizárólag egy közlekedési hálózat része, hatásai nem pusztán a gazdasági és társadalmi szférában érezhetőek: közvetett hatásuk van magára a földrajzi értelemben vett térre is, azt szervezik, kultúrtájak kialakulását idézik elő. Ez a hatásuk különösen akkor igen erős, ha a közelben nincs hasonló létesítmény. A Mária Valéria híd ilyen építmény. 2001. október 11. óta egy organikus tér újraalakulását segíti, amely immár az Ister-Granum Eurorégió nevet viseli.
Szinte az újjáépítésről szóló szerződés aláírásának másnapján megindultak a tárgyalások egy határon átnyúló kisrégió létrehozásáról. 2000. május 15-én Esztergom és Párkány írt alá szándéknyilatkozatot, október 13-án pedig az Esztergomi kistérség és a Déli Régió (Juzný región) kötött együttműködési megállapodást.
A megalakulásakor mindössze 35 tagot számláló együttműködés folyamatosan bővül. 2003. november 17-én 100 település polgármestere alapította meg az Ister-Granum Eurorégiót, melynek területe meghaladja a 2.000 km2-t, lakosainak száma pedig a 200.000-et.
2005 elejére elkészült az eurorégió fejlesztési stratégiai programja, melyet küldöttségünk az újonnan csatlakozott EU-tagállamok eurorégiói közül elsőként mutatott be a brüsszeli Európai Parlamentben 2005. szeptember 21-én. A bemutatón jelen volt az Európai Bizottság szakértője, aki a híd újjáépítésének idején felügyelte az EU-s támogatás felhasználását. Nagy örömmel nyugtázta, hogy az eredetileg közlekedési céllal újjáépített híd egy európai szellemiségű együttműködés számára is megnyitotta az utat.
Sikeres pályázatainknak köszönhetően a megalakulás óta több mint 670 millió forintot (több mint 90 millió koronát) nyertünk regionális fejlesztési feladatokra. Az elindított fejlesztések az eurorégió adottságainak komplementaritására építenek, és a régió egészének népességmegtartó erejét célozzák növelni.
Hosszú távon egyfajta regionális identitástudat kialakulását, ezáltal a két nép közötti konfliktusok feloldását szeretnénk elérni. A 2001. október 11-én európai segítséggel átadott Mária Valéria híd ekkor teljesíti majd be az újjáalapítóktól kapott hivatását: a közös európai jövő zálogává és jelképévé lesz.

Az Ister-Granum Eurorégió legfőbb döntéshozó szerve. Tagjai az együttműködésben résztvevő önkormányzatok polgármesterei. Üléseit negyedévente tartja. A parlament döntéseit egyszerű szótöbbséggel, de paritásos alapon hozza: mind a magyarországi, mind a szlovákiai oldalon meg kell szereznie a javaslatnak a többséget.
A közgyűlés a meghívóval kiküldött előterjesztések alapján az ülés elején elfogadott napirend szerint ülésezik, az elnök vagy az alelnök vezetésével. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül.
A közgyűlés döntési kompetenciája minden kérdésre kiterjed: pályázatok benyújtása, projektek elindítása, régiós prioritások kijelölése, partneri együttműködések, stratégiai dokumentumok elfogadása stb.

Az eurorégió elnöksége 14 tagból áll, 7-7 polgármester képviseli a határ két oldalán fekvő térségeket. Az elnökség negyedévente tartja üléseit az elnök vezetésével. Az ülés során megvitatásra kerülnek a közgyűlés elé terjesztendő napirendi pontok, valamint az eurorégió működésével kapcsolatos aktuális kérdések.

A nyolc szakmai bizottság az eurorégió fejlesztési stratégiájának megvalósításában játszik meghatározó szerepet. Tagjai olyan, országos kitekintéssel rendelkező szakemberek, akik valamilyen módon kötődnek az eurorégióhoz, származásuk vagy pályafutásuk egy szakasza révén közelebbről ismerik a térséget, és szívesen vesznek részt annak fejlesztésében.
A bizottsági elnök mindig egy-egy polgármester, aki a közgyűlés előtt rendszeresen számot ad a bizottságban folyó munkáról. A szakbizottságok tagjai nem tagjai ugyan a közgyűlésnek, de egy-egy témára vonatkozó előterjesztésnél meghívott vendégként gyakran részt vesznek a közgyűlésen.
Négy bizottságnak magyarországi, ugyanennyinek szlovákiai polgármester az elnöke.

   Iparfejlesztési és Logisztikai Bizottság
A szakbizottság legfontosabb célkitűzése az Esztergom-Párkány közti teherkomp beindítása, valamint egy határon átnyúló logisztikai övezet megvalósítása. A határ két oldalának egymást kiegészítő adottságaira építenek terveikkel, amelyek megvalósulásától a munkaerő-piaci helyzet javulását, a munkanélküliség radikális csökkenését, valamint a befektetések jelentős növekedését várják.

   Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság
A bizottság az eurorégió területén található egészségügyi intézmények közti együttműködést szorgalmazza, elsősorban a sürgősségi betegellátás feladatait racionalizálva. Életveszély esetén jelentéktelenné válik a határ: a legközelebbi szakintézménybe kell juttatni a beteget, függetlenül attól, hogy az melyik országban található. A fogorvosi és gyermekorvosi ellátást is újjá szeretnék szervezni, a határ két oldalán fellépő igények figyelembe vételével.

   Oktatás és Ifjúságpolitikai Bizottság
Diákcsere programokkal kapcsolták össze a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlovanisztika Intézetét és a párkányi Ady Endre Gimnáziumot, ezen kívül nyári anyanyelvi táborokat szerveznek a pilisi szlovákságnak csakúgy, mint a szlovákiai magyarságnak. Könyvtárközi hálózatot hoznak létre a határ két oldalán működő könyvtárak között, és felkarolják a kissebségben élők számára kidolgozott anyanyelvi oktatás pedagógiai programjait is. Céljuk a kistelepülések iskoláinak megmentése, határon átnyúló összefogással.

   Mezőgazdasági Bizottság
A bizottság borút létrehozását tervezi az eurorégió kitűnő bortermelő vidékeinek összekapcsolásával. A pincészetek színvonalának emelésére képzést indítottak, és az infrastrukturális beruházásokhoz is készülnek tervek. Rendszeres vásárokon népszerűsítenék az eurorégió speciális mezőgazdasági termékeit, ételeket.

   Idegenforgalmi Bizottság
Elkészült az eurorégió vonzerő leltára, felmérték az összes, idegenforgalom számára hasznos adottságot. A falusi turizmus, a kulturális turizmus és a fürdőturizmus egyaránt kitűnő adottságokra épülő ágazata lehet a turisztikai fejlesztéseknek. Kiadványokban szeretnék népszerűsíteni az eurorégió természeti és turisztikai értékeit, és szakmai fórumokon, vásárokon népszerűsíteni azokat.

   Kulturális és Sport Bizottság
A bizottságnak szívügye az eurorégió kulturális rendezvényeinek népszerűsítése, sokszínűvé tétele. A középiskolák színjátszó fesztiváljától a hídfutáson át a népzenei és népművészeti fesztiválokig minden alkalmat megragadnak, hogy erősítsék a határ két oldalán élők összetartozását. Tervezik a különböző sportversenyek színvonalának emelését, selejtezők után regionális versenyek rendezését.

   Közlekedés- és Vidékfejlesztési Bizottság
Feladata a határon húzódó folyók átjárhatóságának biztosítása (Ipoly, Duna), valamint az V/c helsinki folyosó érdekében kifejtett lobbitevékenység koordinálása. A határon átnyúló turistautak összekötése, a bicikliutak határon átvezetése is munkatervükben szerepel. Szeretnék elérni a Budapest - Párkány vonalon történő vasúti közlekedés gördülékennyé tételét.

   Környezet- és Természetvédelmi Bizottság
A szelektív hulladékgyűjtés regionális megszervezésén, a törvényi és infrastrukturális háttér megteremtésén dolgoznak. Céljuk ezen kívül az eurorégió folyóinak védelme, a csatorna- és ivóvízhálózat regionális ésszerűsítése.

Az Ister-Granum Eurorégió 2003-as megalakulását követően nem hozott létre önálló munkaszervezetet. Az eurorégió működtetésének adminisztratív feladatait az esztergomi polgármesteri hivatal polgármesteri kabinetén belül kialakított eurorégiós munkacsoport látta el. Esztergom Város Önkormányzata 2005. novemberi 15-i ülésén egy önálló regionális fejlesztési cég létrehozásáról döntött. Az esztergomi székhelyű kht. 2006. október 1-jével az egykori Technika Házában található irodában kezdte meg érdemi működését, 4 fővel.

A kht. feladatai

1. az Ister-Granum Eurorégió önálló munkaszervezeteként az alábbi feladatokat kell ellátnia:
   1. az eurorégió intézményrendszerének működtetése
   2. az eurorégió adminisztratív feladatainak ellátása
      
2. Az eurorégió fejlesztési ügynökségeként az alábbi feladatokat kell ellátnia:
   1. fejlesztési dokumentumok, projektek, pályázatok készítése
   2. projektmenedzselés
   3. fejlesztési tevékenység

Elérhetőségek:
Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht.
H-2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.,
Tel.: +36-33-509-355, fax: +36-33-412-395
e-mail: kht@istergranum.hu, office@istergranum.hu,
Web: www.istergranum.hu; http://eco.istergranum.hu

Európa közepén, Közép-Európa szívében, népek vándorútjának, kultúrák találkozásának metszéspontjában fekszik az Ister-Granum Eurorégió. Királyok, tudósok, művészek földje ez a festői táj, ahol három folyó, a Duna, a Garam és az Ipoly találkozik. A természet és történelem páratlanul izgalmas kultúrtájat alakított ki e folyók mentén. E kultúrtáj 2001. október 11., a Mária Valéria híd újbóli átadása óta újra egységes egészként kínálja látnivalóit az ide látogató vendégeknek. A Duna és a Garam nevét viselő Ister-Granum Eurorégió, az európai szellemiség jegyében a határtalan pihenés élményét nyújtja Önnek.

Az Ister-Granum Eurorégió a magyar-szlovák határon fekszik. Területe meghaladja a 2.000 km2-t, lakossága a 200.000 főt. A régió, melynek szíve az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd, földrajzi értelemben természetes egységet alkot. Európa második legnagyobb folyójába itt torkollik a Garam és az Ipoly, s a torkolatvidéken a Duna négy hegység, a Kovácspataki-hegyek, a Börzsöny, a Pilis és a Visegrádi-hegység festői sziklái között áttörve éri el Budapestet. A régió legmagasabb pontja a 938 méteres Csóványos.

Az évezredek során a természet páratlan adottságokkal ruházta fel a mai eurorégiót. A Dunakanyart vulkanikus eredetű, meredek hegyvonulatok szegélyezik, melyek a két kisebb folyó mentén lankákká szelídülnek, majd nyugati irányban lassan belesimulnak a Szlovák-alföldbe. A nyolc országot átszelő folyamba torkolló Garam és Ipoly mellett szurdokokon keresztül lezúgó hegyi patakok, festői szépségű tavak, szikesek és mocsarak teszik még változatosabbá a tájat.

Az eurorégió területének több mint harmada természetvédelmi oltalom alatt áll. A Táti-szigetek és a Párizsi-mocsár vízi élővilágát, a kiterjedt erdőségek növényritkaságait és vadjait, valamint a festői szépségű hegyvidéket tanösvények és kirándulóutak segítségével ismerheti meg a turista. A Duna-Ipoly Nemzeti Park esztergom-kertvárosi ökoturisztikai centrumában felkészült szakértők várják a látogatókat az év minden szakában.

Az eurorégió területén, a Duna mindkét partján nemzetközi kerékpárút halad, mely egyes részein már kiépítésre került. A hegyi biciklizés szerelmesei számára a Pilisben már ma is különböző nehézségű jelölt kerékpárutak biztosítják a kikapcsolódást. A Duna és a Garam kiválóan alkalmas vízi túrák szervezésére. A vadvízi evezés mellett a jachtturizmus és a kirándulóhajók számára is megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre a régióban.

Az esztergomi prímás érsekek egykori borvidéke ma újra egységesül. A formálódó Ister-Granum nemzetközi borút a magyarországi Ászár-Neszmélyi Borvidék pincészeteit köti majd össze a szlovákiai Párkányi és a Kürti Borvidék borászataival. A Gerecseháti Hegyközség, a kesztölci Gimeskö-Vin pincészet, a felújítás alatt álló bélai Ulmann-kastély, a kéméndi "Iszomfalva", Muzsla, Szőgyén, Kürt és még számtalan település gazdái már ma is kiváló, díjazott borokkal várják az ide látogató vendégeket. Több helyütt megkóstolható a vidék specialitása a helyben sütött kemencés lepény is.

A régió szinte teljes területe alatt magas hőfokú (néhol a 70 °C-ot is meghaladó hőmérsékletű), ásványi anyagokban gazdag termálvíz található. A párkányi Vadas fürdő évente 200.000-nél több vendéget fogad. Festői környezetben fekszik a kemencei és a visegrád-lepencei fürdő. A kínálatot 2005-től bővíti az esztergomi termálfürdő is.

A Gerecse és a Pilis barlangokban gazdag hegyei a barlangászokat csalogatják. A Benedek Endre Egyesület barlangi túravezetéssel is segíti az érdeklődőket. A folyóvizek, a számos horgásztó a pecásokat, a vadban gazdag erdők a vadászat szerelmeseit várják egész évben.

Egyre népszerűbb a lovas turizmus a régióban is, ahol nemcsak túralovaglásra van lehetőség: Pilismaróton nemzetközi versenyeket is rendező díjugratópálya is található.

A téli időszakban Dobogókőn Magyarország egyik leghosszabb lesiklópályája áll a vendégek rendelkezésére. A téli sportok szerelmeseit Visegrádon is várják.

Az Ister-Granum Eurorégió területe az őskor óta folyamatosan lakott. A történelem éppoly változatosan hagyta itt nyomait, mint a természet erői. A rómaiak limese, az Árpád-kori Magyar Királyság legkorábbi építészeti emlékei, és a közép-európai reneszánsz egyedülálló műemlékei mellett többek között Közép-Európa legnagyobb temploma találhatóak itt. Királyok, tudós humanisták, művészek, főpapok, keresztes lovagok emlékét őrzi e táj. Közel kéttucatnyi kastélya és kúriája is jelzi a környék egykori gazdagságát.

A régió a középkori Magyar Királyság szíve volt. Itt, Esztergomban született, nevelkedett, keresztelkedett, házasodott és uralkodott az államalapító Szent István király. A hagyomány szerint Bényben ütötték lovaggá. A XIV-XV. században pedig Visegrád szolgált az ország adminisztratív és kulturális központjául.

Közép-Európa legnagyobb egyházi gyűjteménye felejthetetlen élményt kínál az ide látogatóknak. Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár, a Keresztény Múzeum és a Bibliothéka ritkaságai egy hajdan volt fényes főpapi rezidencia képét idézik elénk.

E vidéken szerveződött az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálos. Működésük emlékét őrzik a klastrompusztai, pilisszentléleki romok, valamint a ma is álló márianosztrai egykori rendház és kegytemplom.

A turistaszezon kezdetétől egymást érik a régióban a fesztiválok, ünnepségek, rendezvények, a középkori lovagi tornáktól a vízi karneválon át a falusi sokadalmakig. A nyár százezreket vonz a Mária Valéria híd környékére.

Az eurorégióban a mai napig őrzik az ősök hagyományait a Garam melléki kurtaszoknyás falvak, a pilisi szlovák települések lakói. Gazdag örökséget mondhatnak magukénak az ide települt németek is. Számtalan népi hagyományőrző mester készíti hagyományos módszerekkel kosarait, fazekait, húsvéti tojásait, mézeskalácsait, szalma- és csuhétárgyait, kovácsoltvas-termékeit. Az ő találkozójuk a júliusi Ister-Granum Népművészeti Fesztivál.

További információk:

www.istergranum.hu; http://eco.istergranum.hu