|
Vág-Duna-Ipoly Eurorégió
A Vág-Duna-Ipoly Eurorégió Alapító okiratát 1999. július 3-án a Komárom-Esztergom megyei Neszmélyen a Duna szlovák-magyar határvonalán úszó Táncsics hajó fedélzetén írták alá, Komárom-Esztergom és Pest megye közgyűlési elnökei, valamint Nyitra kerület elöljárója. A szerződés előkészítéséhez a Rákóczi Szövetség Hídverő Regionális Szervezete öt év kitartó civil szervezeti munkával, a Miniszterelnöki Hivatal, a Külügyminisztérium, a HTMH, valamint Komárom-Esztergom és Pest megye hivatali apparátusa szakmai támogatással járult hozzá.
Preambulum
Nyitra Kerülete, Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata, valamint Pest megye Önkormányzata felismerve azokat a fejlődési perspektívákat, amelyek a Térségben élőket szorosan összekötik, valamint a határmenti együttműködések terén meglévő és formálódó kapcsolatokat, attól a szándéktól vezérelve:
- hogy a területükön működő szervezetek együttműködését - azok önállóságát tiszteletben tartva - segítsék, koordinálják,
- hogy a már működő önkormányzati és területfejlesztési rendszereikre alapozva tovább erősítsék jószomszédi kapcsolataikat,
- hogy együttműködésük eszközeit tovább bővítsék,
- hogy területfejlesztési programjuk kidolgozását és megvalósítását magasabb szintre emeljék,
- hogy az általuk képviselt területek és országok Európai Uniós csatlakozásának előkészítése minél eredményesebb legyen, a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttműködéséről szóló Európai Keretegyezményben, valamint a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a Jószomszédi Kapcsolatokról és a Baráti Együttműködésről Szóló Szerződésben rögzített elvekre alapozva, szabad akaratukból Nyitra Kerület, Komárom-Esztergom megye és Pest megye közigazgatási területén létrehozták a Vág Duna-Ipoly Eurorégiót országaik alkotmányainak és hatályos jogrendjének tiszteletben tartása mellett.
Az együttműködés célja, területei:
- a régió vonzóbbá tétele,
- a gazdaság és az idegenforgalom összehangolt fejlesztése,
- oktatási, tudományos és innovációs bázisok közötti kapcsolat fejlesztése,
- területfejlesztés és területrendezés összehangolása,
- együttműködés a természet-, környezet-, és vízvédelem, a katasztrófák elhárítása területén,
- a közlekedésfejlesztés összehangolása,
- humanitárius és szociális együttműködés,
- a közös kulturális örökség ápolása,
- EU - Közösségi finanszírozási programokban történő eredményes részvétel,
- információcsere feltételeinek kiépítése, az információ áramlás biztosítása,
- közös projektekre, programokra ajánlások kidolgozása, koordinálása,
- közös projektek, programok kidolgozásának, lebonyolítása, támogatása.
Az EURORÉGIÓ alapítói:
Az EURORÉGIÓ alapítói a Szerződő Felek
a.) Nyitra Kerület elöljárósága
b.) Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata
c.) Pest Megye Önkormányzata
Az Eurorégió nyitott. Az alapítók tevékenységüket különösen az alábbi, közigazgatási területükön működő szervezetek (pillérek) segítségével kívánják megvalósítani:
- települési és területi önkormányzatok,
- megyei, térségi, regionális területfejlesztési tanácsok
- köztestületek,
- tudományos intézmények,
- vállalkozói, befektetői réteget tömörítő képviseleti szervek,
- civil szerveződések
- az együttműködésben a felek számítanak a minisztériumok és a területi
államigazgatási szervek segítő közreműködésére.
A Szerződő Felek vállalják az EURORÉGIÓ működéséhez szükséges költségek egyenlő mértékű finanszírozását, és az Eurorégió Elnöksége által meghatározott mértékű és formájú hozzájárulás fizetését.
Az EURORÉGIÓ csatlakozó felei:
Azon önkormányzati kistérségi társulások, együttműködések, melyek határmenti testvérkapcsolatokkal rendelkeznek (a továbbiakban: csatlakozók)
A csatlakozók az Együttműködési Szerződésben meghatározott módon képviseltetik magukat a legfőbb ügydöntő és képviseleti szervben, fizetik a meghatározott mértékű és formájú hozzájárulást.
Az EURORÉGIÓ szervezete:
1.) az EURORÉGIÓ ELNÖKSÉGE
2.) az EURORÉGIÓ FÜGGETLEN Bizottságai
3.) az EURORÉGIÓ Titkársága
4.) az EURORÉGIÓ ad hoc bizottságai, szakértői
5.) az Éléslátók Tanácsa
Az EURORÉGIÓ Elnöksége:
Az EURORÉGIÓ legfőbb ügydöntő és képviseleti szerve az Elnökség. Az Elnökség 3-3 tagú, a Szerződő Felek által delegált Elnökségi Csoportokból tevődik össze. Minden Elnökségi Csoport a mindenkori megyei közgyűlési elnökből, illetve a mindenkori kerületi elöljáróból, valamint a Szerződő Felek közigazgatási területe szerinti csatlakozók által delegált 2 főből áll. Az Elnökség mandátuma 4 évre szól. A mandátum a szerződés aláírását követő naptól veszi kezdetét.
Az EURORÉGIÓ, illetve az Elnökség képviselet külső személyekkel szemben az Elnök látja el. Az elnöki tisztséget - évenkénti váltásban a kerületi elöljáró, illetve a megyei közgyűlési elnökök látják el.
Az EURORÉGIÓ Független Bizottságai:
Minden Szerződő Fél Elnökségi Csoportjához egy-egy Független Bizottság kapcsolódik, mely társadalmi- gazdasági- közigazgatási szervezetek (így különösen a kamarák, területfejlesztési tanácsok, civil szervezetek, közigazgatási hivatalok ) meghívott képviselőiből, szakértőiből - maximum 10-10 főből - áll. A Független Bizottságok véleményező, javaslattevő szervek.
Az EURORÉGIÓ Titkársága:
Az EURORÉGIÓ zavartalan, folyamatos működését a Titkárság biztosítja. A Titkárság állandó munkaszervezete Komárom-Esztergom megyében működik, mint ügyvezető titkárság, melyek a Komárom-Esztergom megyei Elnökségi Csoport mellett működő ügyvezető titkár irányít.
Az Ügyvezető Titkárság címe: 2800 Tatabánya, Fő tér 4.
Az EURORÉGIÓ Ad hoc bizottságai, szakértői:
Az EURORÉGIÓ által készített, illetve támogatott projektek, programok konkrét kidolgozásához, véleményezéséhez, fejlesztéséhez, koordinálásához Ad hoc bizottságot, illetve szakértőket lehet igénybe venni.
Az EURORÉGIÓ Éléslátók Tanácsa
A Szerződő Felek az Együttműködés céljainak hatékonyabb és harmonikusabb megvalósítása érdekében életre hívják az Éléslátók Tanácsát, mely 12 nagy tapasztalattal, elmélyült tudással, köztiszteletnek, megbecsülésnek örvendő polgárból áll. Az Éléslátók Tanácsának tagjait, egyenlő arányban, a Szereződő Felek javaslatai alapján kéri fel az Elnökség.
Az EURORÉGIÓ finanszírozása:
AZ EURORÉGIÓ éves költségvetés alapján működik, melyet az Elnökség hagy jóvá.
Az EURORÉGIÓ működéséhez felhasznált pénzeszközökről a Titkárság az Elnökség felé évente elszámol.
Az EURORÉGIÓ nyitott a közigazgatási területén lévő olyan önkormányzati kistérségi társulások felé, melyek határmenti testvérkapcsolattal rendelkeznek. Az Elnökség hatáskörébe tartozik az EURORÉGIÓ jogi státuszának megváltoztatása is, ha erre a Szerződő Felekre hatályos jogszabályok lehetőséget biztosítanak.
Az EURORÉGIÓ jogi státuszának megváltoztatásához az Elnökség egyhangú döntése szükséges.
A VÁG-DUNA-IPOLY EURORÉGIÓ FEJLESZTÉSI Kht.
Nyitra Kerülete, Pest Megye és Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata által létrehozott Vág-Duna-Ipoly Eurorégió működtetésére az Eurorégió szerepének erősítésére az Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítése érdekében Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata létrehozta a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió Fejlesztési Kht-t.
Ennek érdekében feladata:
- a megye és a régió iránti érdeklődés felkeltése, a gazdasági és egyéb információk minél szélesebb körben való megjelenítése,
- a megye lakosságának tájékoztatása az Európai Unió működéséről, a csatlakozás előnyeiről, hátrányairól,
- a térségbe érkező befektetők információval való ellátásának segítése, Komárom-Esztergom megye népszerűsítése minden elérhető európai fórumon.
A Kht. fő tevékenységi körei:
- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
- kulturális tevékenység,
- kulturális örökség megóvása,
- a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli
magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
- euroatlanti integráció elősegítése,
- gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás,
- üzletviteli tanácsadás, üzleti élet szabályozása,
- hírügynökségi tevékenység
- könyvkiadás, időszaki kiadvány kiadása,
- utazásszervezés, utazási ügynöki tevékenység, idegenvezetés
- ingatlanberuházás-, eladás, ingatlanforgalmazás, ingatlan bérbeadása,
üzemeltetése,
- adatfeldolgozás, adatbanki tevékenyég,
- egyéb számítástechnikai tevékenység,
- piac- és közvéleménykutatás
A társaság székhelye:
2800 Tatabánya, Fő tér 4.
A társaság ügyvezetője:
Jagicza Krisztina
A Fejlesztési Kht. humán erőforrás bázisát olyan szakmai gyakorlattal, megfelelő szakképesítéssel, idegennyelv tudással rendelkező gazdasági, turisztikai, területfejlesztési szakemberek alkotják, akik szellemi tőkéjükkel hozzájárulnak az Eurorégió céljainak megvalósításához. Az Eurorégió fejlesztési céljainak elérése érdekében a Kht. törekszik minden olyan lehetőség (pl. pályázati rendszerekben való részvétel) kihasználására, mely a térség gazdasági, kulturális potenciáljának növelésére szolgál.
Az Eurorégió jövőbeni alakulása
A megalakulás után az Eurorégió új tagokkal bővült, (Fejér és Veszprém megye Területfejlesztési Tanácsa, Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács) ennek megfelelően a működést szabályozni kellett.
Az Eurorégió céljainak megfelelően pályázatokat nyújtottunk be a PHARE '98 pályázati felhívásnak megfelelően, mely telephelyeket és informatikai logisztikai központot kíván létrehozni az M1-es autópálya mellett Bábolna - Ács térségében.
A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 6 pályázatot sikeresnek minősített a következő témákban:
Eurorégiós térségi információs rendszer
Eurorégiós civil szféra- és kapcsolatépítés operatív programja
Eurorégiós befektetési lehetőségek kínálati rendszerének megalapozása
Eurorégiós idegenforgalmi program
"Euro Expo", a regionális kapcsolatépítés programja
Eurorégiós agrárstruktúra és vidékfejlesztési operatív program.
Vág-Duna-Ipoly Eurorégió Bemutatása
A Vág-Duna-Ipoly Eurorégió 23.999 km2-nyi területén mintegy 2.846.976 fő él. Az eurorégiót a magyarországi megyék közül Komárom-Esztergom, Pest, Veszprém és Fejér megyék, Szlovákia területéről pedig a Magyarországgal határos Nyitra kerület alkotják. Csodálatos természeti környezettel, ezer éves történelmi múlttal, gyönyörű látnivalókkal várják az idelátogatókat. Infrastrukturális adottságai kedvezőek, több nemzetközi főútvonal, autópályák és számos vasúti fővonal fut keresztül rajta. A fővárosokhoz, Pozsonyhoz és Budapesthez való közelsége is jelentős húzóerőt jelent a térségnek.
A régióban található Magyarország két legnagyobb tava a Balaton és a Velencei-tó. A négy királyi város Esztergom, Székesfehérvár, Veszprém és Visegrád fontos idegenforgalmi központ.
A Vág-Duna-Ipoly Eurorégió gyors fejlődésének köszönhetőn a két ország egyik legfejlettebb területei közé tartozik, mely méltán ajánlható a külföldi befektetők és a csodálatos tájak iránt érdeklődő turisták számára.
Földrajzi helyzet
A Komárom-Esztergom, Pest, Veszprém, Fejér megyét és a szlovákiai Nyitra Kerületet magába foglaló Vág-Duna-Ipoly Eurorégió földrajzi adottságait tekintve egy olyan régió, amely hegységekben, dombvidékekben, síkságokban egyaránt bővelkedik. A magyarországi területek arculatát a Dunántúli-középhegység, a Mezőföld, valamint a Kisalföld déli peremvidéke, szlovákiai részét pedig a Dunamenti dombvidék határozza meg. A térség gazdag erdőkben, szántóterületekben, forrás- és karsztvizekben. Az eurorégió legjelentősebb folyója a Duna, jelentékeny vízi közlekedéssel. Közép-Európa legnagyobb édesvízű tava, a Balaton és Magyarország második legnagyobb tava, a Velencei-tó igazi turista paradicsom. A térségben található a Duna-Ipoly, a Balaton-felvidéki és a Kiskunsági Nemzeti Park. A védett területeken páratlan értékű madár és állatállomány gazdagítja az eurorégió természeti értékeit.
Az eurorégió híres borvidékeiről a Balaton-felvidéki, Ászár-Neszmélyi és a szlovákiai Zobori bortermő terület több évszázados múltra tekint vissza. A jó hírű borok méltón öregbítik a térség hírnevét, magában rejtve a borturizmus fellendítésének lehetőségét.
Történelem
A közel félmillió éves vértesszőlősi előember lelet, valamint a későbbi korok régészeti emlékei bizonyítják, hogy az eurorégió tájai már ősidők óta lakottak voltak. Gazdag leletek maradtak a Római Birodalom időszakából pl. Dunaújváros, Adony, Baracs és a szlovákiai Izsa térségéből. Az ókorban a Dunántúl Pannónia néven római provincia volt. A régebbi korok népeinek nyomait a kőkorszaktól kezdődően feltárták az archeológusok. A szkíták, kelták, rómaiak, szarmaták, kvádok, hunok, gepidák, keleti germán népek, longobárdok és az avarok életének tárgyi emlékeit számos múzeum őrzi. Történelmünk kiemelkedő eseményei zajlottak ebben a térségben. Ezer évvel ezelőtt Esztergomban koronázták meg államalapító Szent Istvánt. A korai királyi székvárosok ebben a térségben alakultak ki. Székesfehérvár, a középkori magyar állam szervezetében kiemelkedő szerepet töltött be, az uralkodók koronázó- és temetkező székhelye volt a XVI. század közepéig. Az államalapítást követően első magyar királyunk és felesége, a bajor származású Gizella királyné gyakran és szívesen tartózkodott Veszprémben és környékén. A megyeszékhely ezért ma is büszkén viseli a „Királynék városa” elnevezést. Veszprémben alakult meg az első magyar keresztény püspökség. Szent István király a Veszprémi Püspökségnek adományozta Visegrád várát minden egyházával, területével. A XIV. században az Anjouk uralkodása idején Visegrád volt Magyarország fővárosa, egyben kulturális központja. 1335-ben itt rendezték meg a magyar, cseh és lengyel királyok találkozóját. E találkozóról nevezték el a közép-európai országokat visegrádi országoknak.
A török hódoltság időszakának háborúi, a Rákóczi Szabadságharc hadműveletei, majd az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc kiemelkedő csatái nem kevés esetben e területen zajlottak, melyre a régió területén található várak romos állapota is bizonyítékul szolgál.
A Habsburg Birodalom idején a polgárosodás felerősödésével alakult ki a történelmi városok jellegzetes barokk stílusa. A királyi városok és számos kisváros legszebb épületeit a XVIII-XIX. században emelték az arisztokraták és a módosabb polgárok. Ebben a korban épültek az eurorégió területén nagy számban fellelhető főúri kastélyok és nemesi kúriák, melyeket az I. és II. Világháború pusztításai jelentős mértékben megrongáltak. A II. Világháború utáni újjáépítés bizonyos mértékig uniformizálta a térség nagyobb városait, az 1990-es évektől kezdődően azonban korszerű, új építészeti stílussal próbálják vonzóvá tenni az eurorégió településeit.
Gazdasági struktúra
Az európai gazdasági övezetek fejlődési irányai alapján várhatóan Bécs-Pozsony-Budapest térségben formálódnak ki az új közép-európai fejlődési övezetek. A régió két nagy fejlődési zóna metszéspontjában helyezkedik el, a régióban találkozik a Bécs-Budapest tengely a Velence-Trieszt-Ljubljana-Budapest tengellyel.
Az eurorégióban általában az agrár-ipari jelleg a meghatározó. Ugyanakkor az egyes megyék tekintetében jelentősek az eltérések az ágazati megoszlásokban.
Székesfehérvár-Tatabánya-Veszprém háromszögben koncentrálódik a magyarországi gazdasági térszerkezet egyik meghatározó tömörülése, Nyitra kerület pedig Szlovákia fontos mezőgazdasági és élelmiszeripari központjai közé tartozik.
Az észak-dunántúli megyék tekintetében az Ajka-Veszprém-Várpalota-Székesfehérvár irányú ipari körzet kialakulása prognosztizálható. Ehhez kapcsolódhat Tata-Tatabánya-Oroszlány-Mór irányába induló gazdasági, ipari együttműködés, amely egy új áttörési pontot jelenthet a gazdaság fejlődésében. Az M7-es autópálya mentén szerveződik egy innovációs tengely, melynek magterületét Székesfehérvár gazdasági agglomerációja alkotja. Az eurorégió területén magas a külföldi tőke jelenléte a gépgyártás és az élelmiszeripar területén. A legtöbb vállalkozás a tercier szektorban működik.
Az eurorégió területének fő gazdaságfejlesztési irányvonalai: a gépipar, a vegyipar, a műanyag-feldolgozás, a műbőripar, a lakástextil, lakás-felszerelési cikkek gyártása, a hagyományos textilipar, a logisztikai szolgáltatások, a szoftvergyártás, inkubátorházak, innovációs parkok, technológiai-transzfer központok, regionális bankok rendszerének létrehozása.
Agrárgazdaság
A termőhelyi adottságokat tekintve az eurorégió meglehetősen változatos képet mutat. A búza és kukoricatermesztéshez a természeti adottságok kedvezőek. Az ipari növények termesztési területei is évről évre növekszenek, melyeknek Fejér-megyében a legnagyobb arányú a termesztése. Veszprém és Komárom-Esztergom megye, valamint a szlovákiai Topolcany és Zlaté Moravce térségek kiterjedt erdő és gyepterülettel rendelkeznek.
A szőlőtermesztés és a borászat kiemelt területei: Badacsony, Szentgyörgy-hegy, Balatonmellék, Balatonfüred-Csopak, Somló, Neszmély, Ászár, Enying, Mór, Etyek és a szlovákiai Nyitra.
A Vág-Duna-Ipoly Eurorégió Nyitra Kerületében meghatározó tevékenység a sörgyártás.
A terület agráriumában is megjelent a külföldi tőke, mely jelentős befektetéseket eszközölt az élelmiszeriparban és általában a feldolgozó ágazatokban. A befektetők jelenléte a tejiparban (Parmalat, Bougraen) és a cukoriparban (Agrana, Amylum) meghatározó jelentőségű. A kis- és középvállalkozások élénk érdeklődést mutatnak a biogazdálkodás iránt.
Az erdős területek aránya Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben, Zlaté Moravce és Topolcany térségben jelentős, ahol kiváló minőségű vadállomány található, mely a vadfeldolgozásnak és a vadászturizmusnak biztos hátteret nyújt. Az eurorégióban jó lehetőség kínálkozik a fa- és gyógynövény gazdálkodásra, valamint a hal, vad és konyhakerti növények feldolgozására.
Ipar
Az iparban erőteljesen jelentkezik a külföldi tőke aktivitása a megyeszékhelyeken (Veszprém, Székesfehérvár, Tatabánya, Nyitra) és a középvárosokban, ugyanakkor egyes kisvárosok is vonzóvá váltak a befektetők előtt. Megszűntek, illetve visszafejlődtek a hagyományos kitermelő és arra települő nehézipari ágazatok, valamint a környezetet súlyosan terhelő, energiaigényes ipari ágazatok.
A gazdaságban döntő mértékben bekövetkezett szerkezetátalakítás miatt az állami, szövetkezeti tulajdont a magánszektor váltotta fel. A tulajdonviszonyok megváltozása számos új vállalkozás létrejöttét idézte elő. A külföldi tőke (amerikai, német, osztrák, holland, francia és japán) megjelenése és bővülése az elektronikai és elektrotechnikai iparban az informatikai és számítástechnikai iparban, az autó- és gépjárműalkatrész iparban, a műanyag feldolgozó, a csomagoló, a környezetvédelmi berendezéseket gyártó iparban, valamint az alumínium feldolgozóiparban a legjellemzőbb. Az eurorégió területén működő néhány világcég: Coca-Cola, General Electric, Tetrapack, Bonduelle, Ford, Philips, IBM, Nokia, Parmalat, Alcoa, Kenwood, Matsushita, Suzuki, AMP, Hitachi, Zoltek, Unilever, Zweifel, ATAG, Le Belier, Lasselberger-Knauf, Jost, Schiedel, DOW Chemikal, Plastika Nyitra, Levitex Levice, Volkswagen Nitra, Siemens, Sony, Weslin, Zenon és sokan mások. Legnagyobb intenzitással a multinacionális, a német és osztrák tőke van jelen. Erősen iparosodott városok: Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya, Esztergom, Komárom, Oroszlány, Dunaújváros, Nyitra, Levice, Nové Zámky, Topolcany.
A városok többsége rendelkezik ipari park kezdeményezéssel, illetve annak megvalósulását segítő ipari park címmel.
Kereskedelem, szolgáltatások
A kereskedelmi ellátás az eurorégió területén jó színvonalú. Nagy arányú a külföldi tulajdonú nagy alapterületű és széles választékot nyújtó kereskedőházak, bevásárló centrumok aránya (Cora, Auchan, Metro, OBI, Tesco, Interspar, stb.), melyek elsősorban a megyeszékhelyeken és Budapest agglomerációs gyűrűjében alakították ki központjaikat. Látványos a pénzügyi és a biztosítási szféra fejlődése, bővülése, új szolgáltatások jelentek meg a piaci információnyújtás, tanácsadás, ügyviteli szolgáltatások terén.
Kedvező adottságú az eurorégió egészségügyi hálózata. Több, magas szintű kórházi ellátást biztosító egészségügyi centrum található a térségben. Az intézményhálózat jól kiépült: viszonylag jól felszerelt megyei kórházak, országos rehabilitációs központok működnek.
Turizmus
Az eurorégió gazdaságában egyre nagyobb teret nyer az idegenforgalmi üzletág, melynek fejlődéséhez kedvező lehetőséget biztosít a természeti szépségekben bővelkedő táj, a történelmi és kulturális értékek sokszínűsége. A hegyvidékeket (Bakony, Vértes, Gerecse, Visegrádi-hegység, Börzsöny) a természetjáró- és vadászturizmus jellemzi, míg a vízpartok – a Balaton, a Velencei-tó és a festői Dunakanyar – az üdülő vízparti turizmus színterei. A régió gyógy- és termálfürdőit számos vendég látogatja. A falusi, horgász és lovas turizmus feltételei fokozatosan épülnek ki. A négy királyi város, Székesfehérvár, Veszprém Esztergom és Visegrád történelmi emlékeivel, múzeumaival, műemléképületeivel kiemelt jelentőségű idegenforgalmi célpontok. Az eurorégióban több európai hírű székesegyház, középkori apátság és egyháztörténeti gyűjtemény található. A történelmi időkből fennmaradt várak és az impozáns főúri kastélyok egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a kastélyturizmuson keresztül. A turizmus az eurorégió területén szezonális, főként a nyári időszakhoz kapcsolódik. Az idelátogató vendégek fele külföldi. A térségben egyre több a kerékpárút, továbbá újonnan épített színvonalas golfpályák, rekreációs központok várják az érdeklődőket.
Közlekedés, infrastruktúra
Az eurorégión áthaladó nemzetközi közlekedési folyosók a IV. folyosó (Berlin/Nürnberg/Prága-Pozsony/Bécs-Budapest-Konstanca/Szaloniki/Isztambul), az V. folyosó (Velence-Trieszt-Ljubljana-Budapest-Ungvár-Lvov), valamint a VII. folyosóként meghatározott Duna.
A térség közlekedési hálózata jól kiépített: számos autópálya (M1, M3, M5, M7), az M0-ás körgyűrű, főútvonal, vasútvonal, viziútvonal biztosítja a térség vérkeringését. Az eurorégióban található Magyarország nemzetközi légi közlekedésének központja, a Ferihegyi repülőtér. A térségben számos polgári és katonai reptér is található, magában rejtve a légi közlekedés fellendítésének lehetőségét. A főútvonalak mentén jelentős kereskedelmi központok és ipari területek, ipari parkok létesültek.
A megyeszékhelyek egyben vasúti csomópontok is, ugyanakkor a korszerű vasútvonalak kialakítása a főútvonalak tehermentesítésére a közeljövő feladatai közé tartoznak.
A vezetékes telefonszolgáltatás az eurorégió egész területén kiépült, a 90-es évek elején induló mobiltelefon szolgáltatások napjainkra a térség nagy részén igénybe vehetők.
Kultúra
A Vág-Duna-Ipoly Eurorégió közéletében fontos szerepet tölt be a kultúra, sport és a művelődés. A megyeszékhelyeken színházak, a kisvárosokban kamaraszínházak, művelődési házak várják a kultúra iránt érdeklődőket. A legtöbb községben tevékenykednek műkedvelő színjátszócsoportok és hagyományőrző népi együttesek. A nyári szezonban nyári szabadtéri színházi előadások fogadják a látogatókat. Különösen a négy királyi városban, de több kisvárosban is jó néhány múzeum, képtár és galéria őrzi a felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat. A megyei, városi és községi könyvtárak illetve művelődési házak jelentős szerepet töltenek be a közművelődésben. Néhány említésre méltó kulturális rendezvény: a komáromi Lehár Napok, a Visegrádi Palotajátékok, a Veszprémi Gizella Napok, a martonvásári Beethoven emlékhangversenyek, az esztergomi Nemzetközi Gitárfesztivál, a neszmélyi Hídverő Napok.
Sport
Az eurorégió az elmúlt évtizedekben számos olimpiai, világ- és európabajnok sportolót nevelt, akik sok dicsőséget szereztek szűkebb hazánknak. A sport területén a legnagyobb népszerűségnek örvend a labdarúgás, a kézilabda, a jégkorong és a kosárlabda, de a többi sportimádó is megtalálja a számára legmegfelelőbb kikapcsolódási formát, legyen szó kerékpározásról, vagy a vizi sportokról. A természetjárás és a lovaglás örömeit egyre többen fedezik fel újra. A Balaton kiváló lehetőséget teremt hazai és nemzetközi vitorlásversenyek, öböl- és tóátúszási versenyek szervezésére.
|
