A Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat SECAP tervei a 10.000 fő alatti településekre készültek el, amiben több város is van. Ezeken a településeken a családi házas övezetek mellett lakótelepi beépítéssel is találkozhatunk. Érdemes tehát erre a területre kis kitekintenünk. Az elmúlt két évtizedben többféle panelprogram volt, némelyiket nyugodtan nevezhetjük „szépészeti beavatkozásnak”, mert gyakorlatilag nem volt energetikai vonzata. Az utóbbi években már kisebb ütemben zajlottak ezek a felújítások, ám hatékonyabban, és így 30-40 százalékos energia-megtakarítást is el tudtak vele érni. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia becslése szerint az ország  épületállományunk 80 százaléka felújításra szorul. Tehát 3,5 millió otthon energetikai korszerűsítésére kellene kiemelt figyelmet fordítani. Ebben az államnak óriási a felelőssége, hiszen nem túl nagy léptékű korszerűsítéssel akár 50 százalékos megtakarítást is el lehet érni, ami 50 százalékos kibocsátás-csökkentéssel jár. A megtérülési idő az épületenergetikai beruházások széles körében 10–20 év. Ám az önmagában nem sokat segít, ha valaki csupán az ablakokat cseréli le. Annak hosszú a megtérülési ideje, hiszen az energiaveszteség nem elsősorban a nyílászárókon keresztül történik, hanem a födémen, a falakon, a padlózaton át. A komplex beruházás éri meg leginkább, annak ugyan jóval magasabb a költsége, viszont rövidebb idő alatt megtérül. Az otthon melege programban 2014–2019 között mintegy 70 milliárd forint értékű energetikai korszerűsítés valósult meg, ennek nagyjából a felét tette ki a kormánytól igényelt vissza nem térítendő támogatás. Magyarország éghajlatvédelmi vállalásainak azt a részét, amelyikért – a széndioxid-kibocsátás csökkentése terén – az ipar a felelős, már jószerével megtette, ebben tovább lépni már csak nagy költségekkel lehetne, és az a versenyképesség rovására menne. A túlnyomó rész azonban, amelyet az épületállomány korszerűsítésével kell majd teljesíteni, még előttünk áll. Ezt a következő 7 éves időszakban tudjuk abszolválni. Hogy mennyiben felelős a kibocsátásért a lakosság? Erre legyen válasz a 2018-ban elkészített Komárom-Esztergom Megyei klímastratégia. Ez alapján a megye teljes ÜHG kibocsátása (2016-os adat) közel 2,4 millió t CO2 egyenérték, ebből az energiafogyasztás részesedése 64 % (amiben a lakosság részaránya mintegy 30 %). Tehát jelentős. A következő időszakban tehát tovább kell folytatni és erősíteni a megyei klímavédelmi szemléletformálási tevékenységét, hiszen a megyei kikibocsátás csökkentést célzó vállalások teljesíthetősége mindannyiunkon múlik és mindannyiunk felelőssége is.