Megyénkről... Önkormányzat... Területfejlesztés... Keresés a portál oldal híreiben, dokumentumaiban...
VÁLASZTÁS

Komárom-Esztergom Megyei Területi Választási Iroda

Nemzeti Választási Iroda

Határozatok

Ülnökválasztás 2019.

Korábbi választások






Területrendezési terv

Határozott fejlesztési irányvonalak
Elkészült Komárom-Esztergom megye területrendezési terve

A 2003-ban megindult tervezési folyamat végeredményeként megszületett Komárom-Esztergom megye területrendezési terve, mely részletesen tartalmazza a megye fejlesztési irányvonalait. A terv az egyes települések fejlődését úgy biztosítja, hogy az összhangban legyen a kistérségi, a megyei, valamint az országos érdekekkel és célokkal is.

2003-ban kezdődött meg a megye területrendezési tervét előkészítő tervezési, egyeztetési folyamat, melynek eredményeként megszületett, s Komárom-Esztergom Megye Közgyűlése jóvá is hagyta Komárom-Esztergom megye területrendezési tervét, mely a területi hierarchiában elfoglalt helyzeténél fogva az országos és a települési tervek között teremt összhangot, valamint az egyes ágazati törvények és rendeletek terület-felhasználást érintő vonatkozásait integrálja. A széleskörű egyeztetési eljárásnak köszönhetően a terv társadalmi fogadtatása egyértelműen pozitív. A tervben megfogalmazódó szemléletet és az abból következő ajánlásokat a megyei településektől kapott vélemények nagy többsége megerősítette, esetenként konstruktív javaslatokkal egészítette ki. A megyei terv eszközrendszere direkt módon a területhasználat és a kapcsolat hálózat lehetséges formáit, ezáltal a környezet minőségét befolyásolhatja elsősorban, míg a társadalmi és gazdasági következményekre csak közvetett ráhatással bír.

   
A fotón balról jobbra:
Polgár Judit, Lázár Tibor – tervezők,
 Pengő Julianna – megyei főépítész,
Agócs István – elnök.


A Komárom-Esztergom megyei területrendezési tervnek környezeti, társadalmi, gazdasági összefüggésben négy, nagy biztonsággal prognosztizálható és egymástól különböző fő folyamat kezelésére kell vállalkoznia:

1. Duna és a Duna menti táj és települések kapcsolatának átértékelése: a gazdaság új pályájához területi feltétel szabályozása, a Duna menti térség ökológiai jelentőségének növelése
A Duna és a Duna menti táj ásvány- és alapanyag kincseinek kiaknázása, a nehézipar megtelepedése súlyos sebeket ejtett a folyó menti tájon. A gazdasági szerkezet átalakulásával és a nehézipar leépülésével megnyílt a lehetőség a Duna menti táj ökológiai jelentőségének növelésére, a tájsebek rehabilitációjára, ezáltal a Duna turisztikai és nemzetközi közlekedési jelentőségének fokozására. A megyei településrendezési terv célja, hogy elősegítse a Duna menti táj és a települések kapcsolatában a vízparti - dombvidéki tájkarakter megőrzését. A folyó ökológiai szerepe és turisztikai hasznosítása megköveteli a települési területek növekedésének ésszerű korlátozását, a Duna és a Gerecse - Pilis erdős területei között még meglévő szerves táji kapcsolatok megtartását, megerősítését. A korábbi egyoldalú ipari jelleg oldása, a megye gazdaságán belül a turizmus és a tercier-quaterner szektor szélesítése az itt élők hosszú távú érdeke.

2. Városi agglomerációs illetve logisztikai tengelyek által érintett térségek: terület pazarló, természetes környezetet károsító területfejlesztések kanalizálása, a szénbányászat és nehézipar által sújtott térségek tájrehabilitációja
Komárom-Esztergom megye gazdaságát jelenleg a multinacionális iparvállalatok gyárai dominálják. A zöldmezős ipari parkok mellett jelentős számban vannak jelen a barnamezős területek, amelyek súlyosabb környezeti konfliktust jelentenek. A felhagyott szénbányászat és koncentrált nehézipar által rontott térségek tájrehabilitációja kiemelt hangsúlyt kap a tervben. A megye városcsoportjait, városias térségeit egyfelől a felhagyott, másfelől az új ipari területek jellemzik. Tatabánya, Oroszlány, Dorog lakóhelyi értékét jelentősen csökkenti a városkörnyék jelenlegi állapota, melyben felhagyott iparterületek, zöldövezeti lakóterületek, illetve rekreációs turisztikai használatok keverednek. A megfelelően koordinált területfejlesztés feladata a barnamezős beruházások preferálása a további környezeti értékvesztés elkerülése, illetve a települési környezet minőségének javítása érdekében. A főváros, illetve kisebb mértékben a Győr felől begyűrűző agglomerációs nyomás, valamint a megye városaiban megindult szuburbanizációs törekvések területigényével szemben a terv a hagyományos táj- és településszerkezetbe illeszkedő fejlődést kívánja támogatni. Társadalmi érdek, hogy a fejlesztési gócpontokban a lakó-, a kereskedelmi-szolgáltató, az ipari-logisztikai funkciók jól elkülönüljenek, ezért a terv célja a területpazarló fejlesztések határok közé szorítása, a még meglévő táji értékek megóvása.

3. A megye környezetminőségét meghatározó térségek védelme és fenntartása: Pilis-Gerecse-Vértes összefüggő erdőterületei, Gerecse és Pilis közötti, valamint Észak-Bakonyi dombvidéki területek; Által ér vízgyűjtő területe
A rendezési terv erőteljesen hangsúlyozza a változatos tájhasználatú térségekben a települések és a táj harmonikus egységének megerősítését, a történelmi tájkarakter védelmét. A Gerecse és Pilis közötti dombvidéki terület, valamint a Pilis-Gerecse-Vértes összefüggő erdőterületeinek jelentős része természetvédelmi oltalmat élvez. A főváros, illetve a megye urbanizációs csomópontjainak közelsége a természetjáró, rekreációs és falusi turizmus számára teszik ideálissá a térséget. Az Észak-Bakonyi térség hasonló adottságokkal rendelkezik, mint a Gerecse-Pilisi dombvidék, a megye környezetminősége szempontjából meghatározó az erdőterületek védelme. Az Által ér vízgyűjtő területén olyan területhasználatra tesz javaslatot a terv, amely biztosítja a Tatai Öreg tó vízminőségének javítását és fenntartását. A természetvédelmi és természet-közeli területek meghatározó szerepet játszanak a megye túlságosan homogén jellegű gazdasági szerkezetének átstrukturálásában, emellett a táj és a környezet rendezettsége, jó minősége az idegenforgalmi ágazat fejlesztésének záloga. A kulturális örökség és a termál kincs kiaknázása sem lehet maradéktalan a tágabb környezet kellő vonzereje hiányában.

4. Jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági térség, a Kisalföld területhasználata
A megye kiemelt érdeke a tradicionális mezőgazdálkodás megtartása, a történelmi tájhasználat prioritásának biztosítása. Cél az árutermelő gazdálkodás szempontjából kedvező nagyüzemi birtokstruktúra fenntartása. A terv a terület belterjes mezőgazdasági térségbe sorolása mellett újak építése helyett nagy hangsúlyt helyez a meglévő majorok, puszták fejlesztési lehetőségeire. A terület tájképi szempontból meglehetősen sivár, de a patakvölgyek védelmével az egyhangúság megtörhető.

A fejlesztési igények sorában kiemelt helyet kap a közlekedés, hiszen az infrastruktúra más elemei vonatkozásában a megye adottságai jónak mondhatók.


Közúti közlekedés fejlesztése

· A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése

A közúthálózat gerincét a történelmi fejlődés során kialakult Budapest - Pozsony - Bécs tengely, mai megjelenésében a IV. sz. Helsinki folyosó részeként kialakított M1 autópálya alkotja. A terv további három gyorsforgalmi út számára biztosít területet:

1. A 10. sz. gyorsforgalmi utat és az M6-ot összekötő gyorsforgalmi szakasz két változata, amely egyben az V/c Helsinki folyosó - M6 autópálya: interregionális szerepkörű (NUTS-1) út nyomvonala is.
A 2001-ben újjáépített Mária Valéria híd - kialakítása és városszerkezeti elhelyezkedése miatt - nem alkalmas nemzetközi tranzitforgalom átvezetésére, ez a feladat az Esztergom nyugati határában építendő 10. sz. gyorsforgalmi út új hídjára vár. A Budapest-Esztergom gyorsforgalmi út nélkülözhetetlen eleme az Észak-Budai agglomerációs térségnek is. A közlekedési folyosó megépítése azonban nem csak a fővárosi kapcsolatok miatt sürgető feladat. Nem kis mértékben az új hídkapcsolatra támaszkodva a régió tengelyében (Komárom - Esztergom - Pest megye határvidékén) már régóta formálódik egy olyan „Dunától-Dunáig” (Esztergomtól a 6-os útig) húzódó úthálózati fejlesztés gondolata, mely egyszerre szolgálna belföldi és nemzetközi érdekeket. Az új főút az M6-os autópályából kiágazva, az M7-tel, M1-gyel csomópontot alkotva, az eurorégió súlyvonalában haladva, Dorog térségében csatlakozna a tervezett 10. sz. gyorsforgalmi úthoz, illetve annak közvetítésével az esztergomi második Duna-hídhoz. Maga az útpálya - fizikai megjelenésében - a szlovák oldali magasabb rendű kapcsolat továbbvezetésével transzkontinentális gyorsforgalmi útként valósulna meg Érd - Zsámbék - Esztergom - Párkány (©túrovo) - Körmöcbánya (Kremnica) - Túrócszentmárton (Martin) útvonalon. Ez a fejlesztés megteremtené a lehetőségét egy új, de az európai folyosók rendszerébe illeszkedő észak-déli interregionális útvonal kialakításának (Baltikum - Varsó - Zsolna - Budapest - Szarajevó - Plocse).

2. 10. sz. gyorsforgalmi út: M0 Budapest - Dorog - Esztergom, Új Duna-híd - (Szlovákia)
Az út megépültével a 10. sz. főút - a nemzetközi főhálózati tranzitforgalmi funkcióktól nagyobbrészt mentesülve - elsősorban a pilisi agglomerációs térség és a főváros színvonalas kapcsolatát biztosítja. A 10-es gyorsforgalmi út és az M6-os autópálya csatlakozására a terv két nyomvonal-alternatívát tartalmaz, melyek közül a Leányvártól északra kialakított változat a legkedvezőbb.

3. M81 gyorsforgalmi út: M7 Székesfehérvár térsége - Mór - Kisbér - Komárom - Új Duna-híd - (Szlovákia)
A gazdasági életben egyre fontosabb helyet elfoglaló, folyamatosan bővülő ipari parkkal rendelkező Székesfehérvár és a Komárom-Esztergom megye közötti közvetlen közúti összeköttetés fejlesztésére a területrendezési terv két nyomvonal-alternatívát tartalmaz. Az M81 út vonalvezetési változatai közül az országos hálózati stratégia szempontjából a komáromi nyomvonal (Székesfehérvár - Kisbér - Komárom) változat a kedvezőbb a regionális érdekek tekintetében, különösen, ha a határkapcsolatokat egy, a Komárom nyugati szektorában létesítendő új Duna-híd is segíti. A térség szlovák oldalán a határ menti érdekek regionális közlekedési rendszerbe való bekapcsolódását a Nyitra - Érsekújvár - Komárom, illetve a Garamszentbenedek - Zseliz - Párkány főutak fejlesztése szolgálhatja.

· A főúthálózat fejlesztése

A megyeszékhelyek közötti kapcsolatok közül szinte az országban egyedüliként hiányzik Tatabánya és Székesfehérvár főúti összekötése (Tatabánya - Környe - Mór - Székesfehérvár).
A megye észak-déli közlekedési hálózata hiányos, fejlesztést igényel a Komárom - Tata - Tatabánya - Oroszlány - Mór kapcsolat, amely funkcionálisan nem egyezik meg az M81-M13-mal.
Új 88. sz. főúti kapcsolat kialakítása a megye meglévő mellékútjai felhasználásával, melyek korszerűsítésével fejlesztendő a Kisbér - Tatabánya - Tát - (Esztergom) kapcsolat. Ez utóbbi a megye belső kohéziójának erősítése mellett, az elmaradt Bakonyalja területfejlesztése tekintetében is kiemelt szerepet tölthet be.
A rendezési terv emellett az országos főúthálózaton két nagy híd kialakítását célozza meg: Komáromi nyugati, új Duna-híd létrehozását a vasúti híddal közös nyomvonalon (M81), valamint Esztergom nyugati térségében (10. sz. gyorsforgalmi út) az új Duna-hidat.

    · Az országos főút- és mellékút-hálózati elemek javasolt korrekciója:

  • Települési elkerülő utak kiépítése:
    1. sz. főút: Vértesszőlős, Tata, Almásfüzítő, Komárom déli elkerülése, Tatabánya Újváros-autópálya csomópont kiépítése
    10.sz. főút: Tokod, Tát, Nyergesújfalu térségében
    11.sz. főút: Dömös, Pilismarót térségében
    81.sz. főút: Kisbér térségében
    8119 jelű út: Tata-Környe összekötő út korszerűsítése, Környe elkerülése
  • A 81. sz. főút teljes megyei szakaszának és a 10. sz. főút Tát - 1. sz. főút közötti szakaszának 11,5 t tengelyterhelésre történő megerősítése
  • Tatabánya déli tehermentesítő út kiépítése, 8119-8135 sz. összekötő új út építése kapcsolódva az önkormányzat által tervezett Tatabánya déli elkerülőhöz

· A megyei összekötő úthálózat fejlesztése

A megyei önkormányzat kezdeményezi, hogy az összekötő úthálózat fejlesztése során az alábbi fejlesztési elképzelések a különböző pályázatokon előnyt élvezzenek, mivel a helyi úthálózat fejlesztésénél, illetve a hálózat javasolt kiegészítésénél a rendezési terv készítése és elfogadása során az alábbi legfontosabb célkitűzéseket fogalmazta meg:

  • a megyeszékhely jobb megközelítési lehetősége,
  • kistérségi viszonylatokban a központi település és a vonzáskörzeti települések között az eljutási idők csökkentése,
  • a zsáktelepülések (Várgesztes, Dunaszentmiklós, Piliscsév, Mogyorósbánya, Kesztölc, Hánta) esetében a „zsák” jelleg megszüntetése,
  • a megyehatár menti települések közlekedési helyzetének javítása, különös tekintettel a Bakony térségére,
  • Várgesztes - Vértessomló 8119. jelű összekötő útra kikötése,
  • Bakonyszentkirály - Réde 8217. jelű összekötő út kiépítése.


Vasúti fejlesztési igények

Nagysebességű vasútvonal: A IV. számú Helsinki közlekedési folyosó új nyomvonalon valósul meg. A megyét érintő szakaszának nyomvonalvezetése elvi koncepcionális vonalként került át az Országos Területrendezési Tervből. Az egyeztetések alapján további változatok vizsgálata indokolt, mert a nyomvonal hosszú szakaszon természetvédelmi érdekeket sért és helyenként igen közel halad települések belterületéhez.
Budapest - Hegyeshalom nemzetközi törzshálózati fővonal korszerűsítése: Komárom térségében a terv a szükséges területet biztosítja. Ez részben a már jóváhagyott településrendezési tervek szerkezeti tervei alapján történt.
Oroszlány - Móri vasútvonal kiépítése: Oroszlány és Tatabánya déli irányú vasúti kinyitása a regionális áru- és személyforgalomban hozhat jelentős előnyt, valamint lehetővé teszi az oroszlányi és a tatabányai kistérség kapcsolódását a Székesfehérvár - Mór innovációs övezethez.
Tatabánya és Székesfehérvár között jelenleg csak Budapesten keresztül, vagy komáromi átszállással biztosított a vasúti kapcsolat, amely a gazdaságfejlesztési igények és a régióépítés európai követelményei szempontjából egyaránt elfogadhatatlan.
Az esztergomi és a tatabányai vonal korszerűsítése a főváros elővárosi gyorsvasúti fejlesztéseként.
Esztergom-Kertváros - Tokod - Almásfüzítő fővonal korszerűsítése és az átszállás nélküli kapcsolat biztosítása Esztergom és Tatabánya, illetve Komárom felé a Duna menti térség dinamizálása, munkaerő-piaci helyzetének javítása, a városok közép- és felsőfokú képzési intézményeinek elérhetősége, a Duna menti rekreáció, a vízi-turizmus fejlesztése, továbbá a 10-es sz. főút Duna menti szakaszának tehermentesítése érdekében.


Vízi közlekedés

A Duna az európai vízi út rendszernek meghatározó része, a Duna - Majna - Rajna vízi út a VII. számú Transz-Európai Közlekedési Folyosó részét képezi. Dunai kikötők a megyében Komáromnál és Esztergomban vannak. Komáromnál a vízoldal optimális, ezért fejleszteni kell a hajózásban betöltött szerepét. A jelenlegi állapot módosításával, a teherkikötő nyugatabbra helyezésével egy új nagy személyhajó-kikötő alakítható ki, mely 110 m hosszú hajók fogadására is alkalmassá válna.
Esztergomot hetente 54 szálloda- és több kirándulóhajó érinti. A fejlesztési elképzelések szerint európai színvonalú nemzetközi hajókikötő épül a Prímás-sziget csúcsán, a volt kompkikötő helyén. A sziget kis-dunai oldalán, a Bottyán híd és a sziget csúcsa között kultúrált megjelenésű kishajó-kikötő épül.
Esztergom és Párkány jobb kapcsolata érdekében a szénrakodó és a párkányi papírgyár között egy teherkomp kerül kialakításra, mivel a Mária-Valéria hídon a két belváros védelme érdekében 3,5 tonnás súlykorlátozás van életben. Esztergom és Párkány térségéből a szomszéd országban Komárom és Parassapuszta irányában indulnak a szállítmányok, melyek így 100 km-es kerülőt kényszerülnek megtenni. A teherkomp létesítése jelentős vonzerőt gyakorolhatna a nemzetközi áruszállításban érdekelt cégekre, illetve emellett indikátor szerepet tölthetne be egy új, teherforgalomra is alkalmas híd építésére.


Légi közlekedés

A megyén belül jelenleg két helyen, Kecskéden és Esztergomban található füves, polgári repülőtér. Ezek nagyobb arányú „vegyes hasznosítása” mind az idegenforgalmi, mind a gazdasági célok megvalósításához fontos segítséget nyújthatnak. A regionális és az országos fejlesztési tervek Esztergomnál kisebb forgalmú, kereskedelmi repülőtérrel számolnak, ami elsősorban utasforgalom bonyolítására alkalmas. A jelenlegi kifutópálya füves, egy szilárd burkolatú légikikötő létesítése számottevő színvonal emelkedést okozna. A tervek szerinti 1,2 km hosszú új beton kifutópálya jelentősebb méretű utas-, illetve teherszállító gépek fogadására is alkalmassá teheti a repülőteret. Kecskéden a jelenlegi kiépítettség megfelel az igényeknek.


Kerékpáros közlekedés

A forgalombiztonsági helyzet javítása, a kerékpáros közlekedés részarányának növelése, a hazai és nemzetközi kerékpáros turizmus fejlesztése és az egészséges életmódra való ösztönzés érdekében szükséges a helyi és az országos hálózat kialakítása, melynek 1,8 százaléka található Komárom-Esztergom megyében. Az országos hálózat szempontjából a legfontosabb útvonalak, melyek fejlesztése rövidtávon indokolt:

  • Duna menti kerékpárút megyére eső szakasza: (Szlovákia) - Rajka - Mosonmagyaróvár - Győr - Komárom - (Szlovákia) - Esztergom - Szentendre - Budapest - Horvátország - Szerbia és Montenegró,
  • Bicske - Budapest megyére eső szakasza: Almásfüzitő - Tatabánya,
  • Győr - Bábolna - Tata - Tatabánya - Velencei tó - Budapest vonal a Váli medencén át az Alföldre,
  • Komárom - Kisbér - Balaton
  • Vértes kerékpárút: (Szlovákia) - Komárom - Tata - Gyermely - Zsámbék - Budapest
  • Által-ér völgyi kerékpárút


A területrendezési szabályzat, az irányelvek és ajánlások valamint az intézkedési javaslatok hatása a gazdasági tevékenységekre

· Mezőgazdaság

A megye mezőgazdaságát, illetve mezőgazdasági tevékenységre alkalmas területeit a szabályzat több övezetbe sorolja. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete nem hasznosítható másként, mint mezőgazdasági termőterületként. A szabályozás célja, hogy az övezeten belül hosszú távon biztosítsa a szántóföldi növénytermesztés elsődlegességét. A borvidékek által érintett települések területei, mint például az Ászár-Neszmélyi borvidék felhasználásának preferált módja a borgazdálkodás és a borturizmus fejlesztése lehet. A jellemzően belterjes művelésű mezőgazdasági térségben, a megye nyugati részének nagyüzemi művelésű, kedvező termőhelyi adottságú mezőgazdasági területein ösztönözni és támogatni kell a hagyományokon alapuló üzemi jellegű gazdálkodás megtartását.
A vonatkozó előírások és irányelvek célja, hogy a jó termőhelyi adottságú termőföldeket megvédjék az egyéb irányú hasznosítástól és hosszú távon biztosítsák a térségre jellemző hagyományos funkciók fennmaradását, valamint az ehhez kapcsolódó mezőgazdasági üzemközpontok, birtokközpontok megtartását, fejlesztését, illetve kialakítását.

· Ipar - logisztika

Az ágazat területigénye mind a foglalkoztatottság, mind a közlekedési kapcsolatok, mind pedig a beszállítás hálózatai miatt a térhálózati sűrűsödési pontokhoz köthető. Az elmúlt évtizedben arányos ipari parki hálózat alakult ki a megyében. Az ésszerű területhasználat azt követeli, hogy a meglévő ipari parkok közel teljes betelepüléséig új ipari parkok kijelölésére csak egészen kivételesen kerülhessen sor. Logisztikai bázist a megye és a régió jelentős intermodális forgalmi csomópontjaiban célszerű kijelölni.
A szabályozás célja, hogy az ipari, raktározási, logisztikai célú intenzív területhasználat koncentráltan és pontszerűen szerveződjön, a tájat és a települési környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelve. Az ipari parkok és logisztikai központok minimális méretére vonatkozó előírás a szükségtelen szétaprózódást kívánja megakadályozni. A beépítés mértékének növelését a kivett települési területek, az infrastruktúra hatékony hasznosítása mellett közlekedési-területgazdálkodási és településüzemeltetési szempontok is diktálják.

· Közlekedés - infrastruktúra (idegenforgalom)

A megye általános gazdasági és idegenforgalmi teljesítményének súlyos korlátja a közlekedési rendszer elégtelensége, mely hiányosságok miatt a megye nem tudja a kívánt mértékben kihasználni Budapest közelségét, valamint a szlovák határ szomszédságát a gazdaság egyes ágazatai, különösképpen az idegenforgalom fejlesztése terén. Miután a turisztikai célpontok közúti és vasúti megközelítése jelenleg többnyire nem megfelelő és a belső közlekedési kapcsolatok is elégtelenek, a tervben szereplő közlekedésfejlesztések megvalósítása jelentős mértékben hozzájárul a vendégforgalom növekedéséhez is.

Egyes városok sajátos fejlesztési igényei

A két Komárom új fejlődési pályájának területigényeit (új vasúti nyomvonal, új híd és fejlesztési területek) a város szerkezeti tervének megfelelően biztosítja a terv. Az integrálódó Komáromok kedvezően hatnak a háttér-területekre és így Bábolna is kedvező lehetőségeket kaphat a tervezett fejlesztésekhez. Almásfüzitő logisztikai és megújuló rozsdaterületi fejlesztéseit a szükséges települési területek kijelölése garantálja. Kisbér számára a gyorsforgalmi úti kapcsolat megvalósulása adhat dinamizáló erőt, hiszen a szükséges és elégséges gazdasági területek kijelölése már megtörtént. Nyergesújfalu és térsége számára a rozsdaövezetek megújulása mellett a terv kijelöli a felmerült újabb gazdasági fejlesztési területeket. A Duna-menti térség (Dorog-Almásfűzitő közötti települések) számára a 10-es út forgalmának elvezetését biztosító elkerülő út nyomvonalát több helyen elépítették. Újabb nyomvonal kijelölése esetén is fennállhat az elépítés veszélye, mivel erre a fejlesztésre csak középtávon túl van reális lehetőség. Dorog-Esztergom térsége számára kiemelkedő jelentőségű a 10-es út új kapacitív nyomvonalának kiépítése, hiszen a tényleges régiós-nagyvárosi kapcsolatrendszer lényegesen hatékonyabban tud működni, megvalósulni. A térség és a megye határon átnyúló kapcsolatait a tervezett párkányi Duna-híd jelentősen megerősíti. A megye közepén elhelyezkedő Tatabánya - Tata - Oroszlány városhármas településhálózati csomópontként jelenik meg, fejlődésük egymástól nem különíthető el. A megyei területrendezési terv intézkedési javaslata olyan struktúraterv közös elkészítését kezdeményezi, amely összehangolja a három település közlekedési, ipari, környezetvédelmi és kulturális, idegenforgalmi fejlesztéseit. Ezek például a vasúti és közúti kapcsolat megteremtése Székesfehérvárral, az Által-ér és a tatai Öreg-tó vízgyűjtő területének összehangolt tájrehabilitációja, a felhagyott ipari létesítmények, rozsdaterületek újrahasznosítása, az egymást kiegészítő kulturális, idegenforgalmi kínálat kialakítása.

Letöltések: Szerkezeti terv (5Mb,pdf)

2005-10-26 10:09 -=Vissza=-





www.kemoh.hu






Közérdekű adatok
Kormányhivatal
Partnerlinkek

Települési Pályázati és Fejlesztési Alap


Idegenforgalom