Fókuszban a duális képzés a megyei foglalkoztatási paktum fórumán. A duális képzés lehetőségeiről és gyakorlatáról, valamint a munkavállalók alkalmazkodó képességének fejlesztéséről hangzottak el előadások Tatán a megyei foglalkoztatási paktum szakmai rendezvényén. A paktum sikereiről Popovics György a foglalkoztatási fórum elnöke számolt be.
A megjelenteket Popovics György a megyei foglalkoztatási fórum elnöke köszöntötte. Elmondta, hogy a megyei foglalkoztatási paktumot a megyei önkormányzat és a megyei kormányhivatal konzorciumban működteti a Terület- és Településfejlesztési Program támogatásával 2016-tól, és azóta folyamatosan látja el a tevékenységet és biztosítja a hátrányos helyzetű álláskeresők elhelyezkedését.
Az eredetileg 397 millió Ft uniós támogatás segítségével folyó programhoz 2021. júniusában további 300 millió Ft többlettámogatást sikerült elnyerni, így a projekt az eredetihez képest további 15 hónappal, 2022. júniusáig meghosszabbodott.
A program támogatja a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerőpiacra történő visszavezetését, részben képzésekkel, részben az őket foglalkoztató munkáltatók bér- és bérköltség támogatásával. Egyénre szabott munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújt a munkavállalók részére, törekszik minél több inaktív egyén bevonására, és támogatja a vállalkozóvá válást is.
A szakmai programot Pákozdi Szabolcs, a Tatabányai Szakképzési Centrum főigazgatója nyitotta meg. Előadásának témája a duális képzés lehetőségei, a munkaerő tervezés modern módszerének bemutatása volt. A szakképzés rendszere mára jelentősen átalakult. Duális képzésnél a szakképző intézményekben megkapott ágazati alapoktatás után a cégeknél sajátíthatók el a szükséges szakmai ismeretek. Sok vállalat kezdi felismerni, hogy a mai helyzetben ez a munkaerőutánpótlás leghatékonyabb módja. Az előadásban részletesen bemutatásra került az új szakképzési struktúra alaprendszere, melynek célja, hogy a diákok a szakmák megszerzéséhez szükséges kompetenciákat sajátítsák el. Az általános iskola elvégzése után három lehetőség nyílik a diákok számára. Választhatnak a 3 éves szakképző iskolák, a 4 éves érettségit adó gimnáziumok, illetve az 5 éves technikumok között, melyek emelt szintű érettségivel zárulnak. A munkáltatónak érdemes részt venni a duális szakképzésben, hiszen ezzel az együttműködéssel kiszámíthatóvá válik a vállalat számára a munkaerőutánpótlás, gazdaságilag megtérül a belefektetett energia és végig tudja követni a tanuló fejlődését. Persze ahhoz, hogy mindez eredményesen megvalósulhasson, a cégek HR osztályainak is meg kell újulniuk! Hallhattunk a duális együttműködés alkalmazott módszereiről és a finanszírozásáról. Főigazgató úr bemutatta a szakképzési munkaszerződést, melyet a diákkal köt a duális együttműködésben részt vevő vállalkozás. Statisztikai adatokon keresztül olvashattuk, hogy a duális képzésben szakmánként hány fő vesz részt. Legmagasabb számban a hegesztő, a szakács, illetve a kereskedelmi értékesítő voltak. A felnőttképzésben legtöbben az érettségi felkészítést igénylik. A legmagasabb számban keresett szakmák az elektronika és elektrotechnika, a gazdálkodás és menedzsment, valamint a gépészet. Képet kapathattunk, hogy a 2022/23-as tanévben mely szakmáknál mekkora potenciális jelentkezéssel lehet számolni. A szakképző iskolák esetében itt is magas létszámot mutat a hegesztő, ezt követi a villanyszerelő, illetve a szakács szakmák. Technikum esetében az első helyen az informatika és távközlés áll, majd a közlekedés és szállítmányozás, a harmadik helyet a specializált gép- ás járműgyártás foglalja el.
A duális szakképzés gyakorlatáról Pozsgay Zoltán, a Güntner-Tata Kft. oktatási vezetője elmondta, hogy megalakulásuk óta 40-50 fő szakmunkástanulónak, illetve 8-10 fő főiskolás, egyetemista gyakornoknak biztosítottak szakmai, gyakorlati helyet, képzést. Bemutatásra került, hogyan válik egy-egy gyakornok, tanuló leendő munkatárssá, milyen tanulási folyamaton haladnak végig. A duális képzés megújítása azonban nehézséget is okoz, a személyi és tárgyi feltételek biztosítása problémás. Lényegesen megnövekedtek az adminisztrációs feladatok. Az iskolával folyamatos egyeztetés szükséges a képzési programról, össze kell hangolni a szüneteket a munkaidővel, és minőségirányítási rendszert kell alkalmazni. Az elszámolás bonyolult, mivel a kréta-rendszert, csoportnaplót kell kezelni a képző helynek is, és egy komplett elszámolási rendszert kell készíteni. Meg kell felelni az SZJ szakmák oktatásának alapfeltételinek, megállapodást kell kötnie az iskolákkal a vállalatoknak, melynek tartalmaznia kell a szakirányú oktatás konkrét tartalmát, üzemtervét, és a feladatfelosztást. Figyelemmel kell lenni a diákok korára, mert a kiskorúak napi 7 órát dolgozhatnak a 8 óra helyett, más a munkaközi szünet ideje, és a szabadság száma is. Az oktató beosztása is okoz komoly fejtörést. Mindezek mellett megéri, mert a bevételi oldalon TAO és szociális hozzájárulási adókedvezményt kap a cég, igénybe lehet venni tanműhely létesítéséhez, fejlesztéséhez támogatást, és megkapja a cég a tanuló hozzáadott értékét.
Nagyné Zölde Mónika, a megyei kormányhivatal főosztályvezetője a munkavállalók alkalmazkodó képességének fejlesztése, avagy a munkaerőpiaci képzések újragondolása címmel tartott előadást. Bemutatásra került a korábbi munkaerőpiaci képzési rendszer jogszabályi környezete, formái, célcsoportja és támogatástartalma. Szó volt az NFSZ rendszerében működő munkaerőpiaci képzésekről, arról, hogy milyen feltételekkel lehet bekerülni a programba, melyek a szakirányok kiválasztási szempontjai és megtudtuk a támogatás hasznosulását, mely szerint a megyei elhelyezkedési mutató 2019-ben 51,1%, a megyében az egy főre jutó támogatástartalom: 468.270 Ft, a lemorzsolódás mérték: 9,5% volt. Bemutatásra kerültek a változást indukáló és támogató tényezők. A 2020-as stratégia elvei és céljai, szakpolitika célkitűzése, a hozzájuk rendelt hazai operatív programok, valamint a jogszabályi alapok. Főosztályvezető asszony elmondta a GINOP Plusz-3.2.1 projekt főbb szempontjait, fontos elemeit, kritériumait. A jövőt tekintve új támogatási elvek és szabályok kerülnek előtérbe. A nyilatkozati elv fog érvényesülni, miszerint nagyobb lesz a munkáltatói felelősség, egyszerűbbé válik a kérelem, erősödni fog a foglalkoztatási szerv ellenőrzési tevékenysége, a munkavállalók képzésének támogatása kap hangsúlyt. Megnyílik a megyei munkaerőpiaci jellemzők szerinti megyei programok indításának lehetősége, a bértámogatások túlsúlya helyett a termelékenység növelését célzó támogatások várhatóak úgy, mint beruházás, képzés.
A rendezvényen összesen 43 résztvevő volt, ebből közel 20 a megyében lévő vállalkozás képviselőiként jelentek meg. Az előadásokat követően lehetőség volt az előadókkal beszélgetni, kérdéseket feltenni, tanácsokat kérni.
Ezúton is köszönjük előadóinknak a színvonalas előadásokat és a résztvevőknek, hogy jelenlétükkel megtisztelték rendezvényünket.