2016. május 6-án Győrben az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi Központjában ülésezett a Területi Vízgazdálkodási Tanács Németh Zoltán elnökletével. A Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlés elnöke 4 napirendi pontot terjesztett a Tanács elé. Az ülésen részt vett Borsó Tibor a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés alelnöke is. Első napirendi pontként a jelenlévők Sütheő László műszaki igazgató-helyettes tolmácsolásában részletes tájékoztatást kaphattak az előttünk álló uniós fejlesztési időszakban megvalósítandó vízügyi fejlesztésekről. Ebből megtudhattuk, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból (KEHOP) az Országos Vízügyi Főigazgatóság a területi Vízügyi Igazgatóságokkal konzorciumban 7 nagy projektet kíván megvalósítani. Ezek a fejlesztések magukban foglalják a Rába-völgy árvízvédelmi projektet, a hazai nagyműtárgyak rekonstrukcióját (a Tanács területét a dunakiliti és nicki duzzasztómű érinti), Esztergom árvízvédelmi fejlesztésének első ütemét, a Felső-Dunai mellékág (Szigetköz) rendszerek árvízvédelme és vízpótlásának első ütemét, a Mosoni Duna torkolati szakaszainak vízszint rehabilitációját, a hazai belvízvédelmi szivattyútelepek (a Tanács területét az árpási telep fejlesztése érinti) és a belvízcsatornák fejlesztését (Kepés-Lesvári csatorna). Elhangzott, hogy a KEHOP mellett az OVF a területi Vízügyi Igazgatóságokkal nemzetközi projektekben is érintett. Így az INTERREG V-A Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési Program keretében megvalósulhat a Lajta árvízvédelmi fejlesztését célzó (fejlesztési koncepció készül és kisebb fizikai beavatkozásokra is sor kerül) „PLATFORM” projekt, a Duna hordalékviszonyait vizsgáló „SEDDON II” projekt illetve a Rába árvízi előrejelző modell továbbfejlesztését jelentő „Raab Flood 4 Cast” projekt. A jövőben megvalósítandó vízügyi fejlesztések még bővülhetnek a CEF forrásokból megvalósítani tervezett a teljes Duna szakaszt érintő, a hajózhatóságot és a folyó hordalékegyensúlyát vizsgáló projektekkel. A Tanács 2. napirendként tárgyalta a Duna nagyvízi mederkezelési tervét. Köztudott, hogy a folyó vízhozama évről-évre egyre magasabb szinteken vonul le, így az árvizek hatásterülete is kibővült. Mindezek maguk után vonták a mértékadó árvízszint (MÁSZ) emelését is. Borsó Tibor felszólalásában kérte a Komárom-Esztergom megyei szakaszon érintett településvezetők igényeinek figyelemvételét egy olyan kompromisszumos megoldás kialakításában, ami valamennyi érintett számára megnyugtató lehet, és maximálisan figyelembe veszi az árvízvédelmi szempontokat is. Elhangzott, az is, hogy a magasparti nyílt árteres területekre maga az állam készítteti el az árvízi kockázatkezelési terveket. A tervezési folyamat mindenesetre még nem zárult le, így legközelebb az érintettek május 26-án formálhatják tovább a tervezési anyagot. A Tanács miután megismerte a nagyvízi mederkezelési terv anyagát, kérte a további egyeztetések lefolytatását és a településfejlesztési illetve ökológiai szempontok fokozott figyelembevételét. Az ülés utolsó napirendjeként a meghívottak részletes betekintést kaphattak a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakembereinek jóvoltából a területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolatáról.