2016. május 26-án az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságon tartották a nagyvízi mederkezelési tervezés utolsó nyilvános vitáját regionális szinten, ezt követően az érintett Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyei érintettek javaslataival már az Országos Vízügyi Igazgatóság foglalkozik. Annak érdekében, hogy a Komárom-Esztergom megyei szakaszt érintően egységesen lehessen fellépni, Popovics György a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnöke 2016. május 19-én egy személyes egyeztetésre hívta az érintett Duna-parti településeket Ácstól-Esztergomig. A tanácskozás hasznos volt, hiszen felszínre került valamennyi települési vélemény és javaslat, amit aztán így már egységesen is lehetett képviselni a Vízügyi hatóság előtt. A győri fórumon megtárgyalásra került valamennyi beérkezett javaslat és észrevétel. A beérkezett észrevételeket a Vízügyi hatóság első körben témák szerint csoportosította, majd témánként vitatta meg a meghívottak bevonásával. Elsőként az árvízvédelmi szempontból irreleváns, de hasznos, majd az árvízi szempontból is elfogadható módosításokat tárgyalták meg. Elhangzott, hogy a Vízügy a tervezés során számításba veszi majd a határfolyó bal-parti beavatkozásait is. A Szlovák - Magyar határvízi bizottság mindenesetre már számításba vette ezeket, így azok szerepeltetése pusztán csak technikai kérdés. A vízügy a tervezés teljes folyamatában nyitott volt a kompromisszumos megoldásokra. Ezek egy szép példája, hogy pl. a parti zátonyok teljes visszabontása helyett készek olyan természetbarát megoldások elfogadására is, ahol a belső zátonyrészeket meghagyva a külső részen nagyvízi levezető vápák kialakításával biztosítanak utat a víz szabad áramlásának. Ezt követően az érintettek a beavatkozási javaslatok kidolgozottságára és a vizsgálatok mélységére vonatkozó észrevételeket vitatták meg, majd  a területi szinten nem kezelhető, országosan érvényes észrevételek kerültek terítékre. A jelenlévő természetvédelmi szervezetek részéről elhangzott a mellékágakra vonatkozó ökológiai munkarészek részletesebb kidolgozásának igénye valamint az erdő törvény és a NATURA 2000 szabályozások közötti jogszabályi harmonizáció szükségessége. Ez a terület amúgy sem mentes a még megválaszolatlan kérdésektől, hiszen továbbra sincs gazdája az árvízi mederben található erdőknek, amit a földhivatali nyilvántartások rendezetlensége tovább árnyal. A Vízügyi szakma elkötelezett abban, hogy minden árvízi levezető sávhoz tartozzanak bizonyos kötelezések. Elhangzott, hogy az áramlási holttérben a természetvédelmi szempontoknak hangsúlyosabbnak kell lennie. A fórum napirendjét képezte még az árvízi szempontból kifogásolható, nem elfogadható javaslatok megvitatása.  Mindezek mellett talán a legjobban várt tématerület a nagyvízi meder bejegyzésével kapcsolatos kérdések megvitatása volt. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzatot képviselő Popovics György elnök és Borsó Tibor alelnök mindenesetre örömmel nyugtázhatta, hogy a megyei javaslatok jelentős része átvezetésre került, köszönhetően a megye aktív érdekérvényesítésének. A Megyei Önkormányzat azonban olyan javaslatokkal is szolgált, mint a dunai mellékágak kotrásának mihamarabbi megkezdése és a jelenleg árvízi védvonalként is funkcionáló vasúti töltések megerősítése, hiszen mindezek árvízvédelmi szerepe megkérdőjelezhetetlen.
A Duna medersüllyedése és az egyre nagyobb árhullámok így napirenden tarthatják ezt a fontos feladatot, amelynek elvégzését eddig anyagi okok hátráltatták, de remélhetőleg uniós források bevonásával ezeket is megoldhatják a jövőben. Az a néhány probléma pedig, amire még nem sikerült megoldást találni, már az Országos Vízügyi Igazgatósághoz kerül, hiszen a tervezési folyamat következő szakaszában már ez a központi hatóság felel a tervezésért. A fórumon jelen volt a megyéből Nyergesújfalu, Lábatlan, Süttő, Dunaalmás és Neszmély önkormányzatainak képviselője is.