Nagyigmándon tartották meg a Magyarok Kenyere program megyei búzagyűjtő napját a gazdákkal, illetve az adományozókkal együtt. A rendezvényen többek között Hajduné Farkas Erika, Nagyigmánd polgármestere, dr. Kancz Csaba kormánymegbízott,Steindl Balázs, a megyei közgyűlés alelnöe, dr. Veres Zoltán, Komárom-Esztergom megye megyei jegyzője, Éder Tamás, a NAK Élelmiszeriparért felelős országos alelnöke, Sztahura Erzsébet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal KEM-i kirendeltségének vezetője, dr. Balogh Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetének az elnöke, illetve Szentirmay Károly, a NAK megyei alelnöke vett részt. A projekt egyébként még 2011-ben indult el, Korinek László akadémikus, jogász-professzor kezdeményezésére, amelyhez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2013-ban csatlakozott. A Magyarországról és a Kárpát-medence magyarlakta részeiről adományként összegyűjtött búzát egybeöntik, jelképezve a nemzeti összefogás sikerét. Az összeöntés után a programban résztvevő malmok őrlik azt a különleges lisztet, amelyből az augusztus 20-i nemzeti ünnepre készül el a nemzet egységének szimbóluma, a Magyarok Kenyere. Az összeöntött búzából készült lisztet és kenyeret eljuttatják szociálisan rászoruló gyerekeket gondozó szervezeteknek, enyhítve ezzel mindennapi gondjaikon. Az ünnepségen a moderátor elsőként dr. Korinek László gondolatait tolmácsolta a megjelenteknek, majd átadta a szót dr. Balogh Zoltánnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetének az elnökének, aki köszöntőjében úgy fogalmazott: már második alkalommal gyűlnek össze Nagyigmándon a fácán major területén a megyénkben gyűjtött búzaadományok átadására és átvételére, a termény és az új kenyér megszentelésére. Dr. Balogh Zoltán elmondta: a megyében négy helyen jelöltek ki gyűjtőpontot: Bokodon, Nagyigmándon, Tatán, valamint Ászáron. Az elmúlt évben a betakarítás eredménye tíz tonna gabona volt, idén hét tonnánál tartanak, azonban mindez még nem fejeződött be, az aratás még tart. A begyűjtött gabonát eljuttatják a Gyermelyi Zrt. malmába, hogy a megőrölt gabona aztán lisztként útjára induljon, és adományként megérkezhessen a Kárpát-medence hátrányos helyzetben élő lakóihoz. Tavaly tizenegy intézményt támogattak a megyében, a kamara egyébként harmadik alkalommal szervezi az adományok gyűjtését. A felajánlásoknak köszönhetően sikeres az akció, ez pedig nem elsősorban a kamarát dicséri, hanem az adományozó gazdatársakat. Kancz Csaba megköszönte a gazdáknak, hogy csatlakoztak ehhez a nemes programhoz, amely a magyarok összetartozását is jelképezi. De hálámat fejeztem ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának is, hogy a projektet sikeresen koordinálta. Jó látni, hogy évről évre egyre több gazda csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez. Talán ebből is látszik, hogy állampolgáraink igenis képesek összetartani, ha mások segítségre szorulnak. Azok az értékrendek, amelyek jelen vannak a magyarság életében több mint ezer éve, bízunk benne, hogy továbbra is erények maradnak: akár a keresztény kultúránk, vagy a munka szeretete, becsülete. Hazánkban is vannak olyan területek, részek, ahol jól jön ez a segítség, de nem szabad elfeledkezni a határon túl élő embertársainkról sem ebben a tekintetben, őket is támogatnunk kell. Dr. Veres Zoltán beszédében történeti áttekintést adott arról, hogy a kenyér szimbóluma számos irodalmi alkotásban megjelenik, de a szólásokban, mondásokban is felbukkan, mely mutatja, hogy a kenyér és annak tisztelete mennyire mélyen benne él népünkben. De a termelők, az előállítók és a fogyasztók elkötelezettsége is szükséges ahhoz, hogy legyen becsülete ennek az élelmiszernek. Steindl Balázs többek között arról beszélt, hogy a megyei önkormányzat is meghirdetett egy gyűjtést a kárpátaljai magyar családok számára, ahova jelentős összeget sikerült összegyűjteniük, és ezt élelmiszercsomag formájában eljuttatták a rászorulóknak. Az alelnök szintén megköszönte a gazdáknak a felajánlásokat, és a kamarának a szervezésben végzett munkát a Magyarok Kenyere program kapcsán. Éder Tamás azt hangsúlyozta, a gazdák pontosan tudják mennyire kiszámíthatatlan az élet, néha nem fair, hiszen sokszor az időjárás az „úr” és a döntéshozó a termény eredményességének és minőségének tekintetében. Így ők is tudják, milyen potenciálisan rászorulónak neki, ezért is segítenek. Ezt követően Gerecsei Zsolt lelkipásztor, illetve Simonics Péter plébános megáldotta és megszentelte a terményt és az új kenyeret. Majd Hajduné Farkas Erika polgármester asszony ünnepélyesen felszelte a kenyeret, illetve megtörtént a begyűjtött búza átadása. |